Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 5 (185. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF):
4395 a feladatából adódóan csak olyan országos szervekre korlátozhatja ezt a hatásköri vitát, melyet az alkotmány nevesít. Semmi szín alatt nem olyan állami szervek közötti összeütközésre, amelyet nem is nevesít az alkotmány. (14.30) Nagy port kevert az Alkotmánybíróság ügyrendjében két intézkedés. Az első az ideiglenes intézkedés, mely az Alkotmánybíróságot felruházza azzal a joggal, hogy jogszabály, illetőleg az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkalmazását kétszer három hónapra felfüggesz theti, ha ezt fontos ok miatt sürgősnek találja. Ez tipikusan olyan intézkedés, mellyel, ha az Országgyűlés többsége egyetért, az alkotmányban kellene szabályozni az Alkotmánybíróság egyéb intézkedési jogaival együtt. A másik kérdés, ami az ügyrendben egy új, idegen intézmény, a kötelező képviselet intézménye, melynek alapját - megítélésem szerint - nem az Alkotmánybíróságról szóló törvényben, hanem azt is az alkotmányban kellene megteremteni. Ezért mindkét esetben még az ügyrendi törvénynél módosító indítv ánnyal éltem, hogy maradjon ki ez a két kör az Alkotmánybíróság ügyrendjéből, és ha itt a koncepcióban ezeket elhelyezzük, akkor azt hiszem, a kormányzó párti képviselők is nyugodt szívvel megszavazhatják úgy az Alkotmánybíróság ügyrendjét, hogy ez a két i ntézmény kimarad belőle. Az Alkotmánybíróság - néhány esettől eltekintve - csak indítvány alapján járhat el. A mulasztás vizsgálata és a nemzetközi szerződésbe ütköző intézkedés esetét kivéve hivatalból nem indíthat az Alkotmánybíróság eljárást. Megítélése m szerint tisztázni kellene az alkotmányban, hogy milyen mértékben és milyen terjedelemben kötött az Alkotmánybíróság az előtte lévő, az általa megtárgyalt indítványhoz. Az indítvány alapján túlterjeszkedhete olyan alkotmányellenességben, melyet maga az i ndítvány ugyan nem érint, vagy kötve van ahhoz, ami az indítványban benne van, adott esetben ugyanazon jogszabály esetében? Kilényi Géza alkotmánybíró kéthárom héttel ezelőtt a jogászegyletben tartott előadásán kifejtette, hogy az Alkotmánybíróság negatív jogalkotói helyzetben van, mely a létéből adódik, nem azért, mert ezzel bárki is felruházta volna. Ez a valóságban azt jelenti az alkotmánybíró úr szerint, hogyha az Alkotmánybíróság az alkotmánysértő jogszabály egyegy rendelkezését megsemmisíti és egyéb részei hatályban maradnak, akkor ez természetes módon változtatásokat eredményez a jogszabály eredeti összefüggéseiben is. Ezért látszólag feleslegesnek tűnik a koncepciónak az a mondata, hogy: "az Alkotmánybíróságnak a jogszabályok megsemmisítésére irány uló joga nem jelenti azt, hogy a jogszabály egyes rendelkezéseinek tartalmát megváltoztathatja." Megváltozik az alkotmánybíró úr véleménye szerint pusztán attól a ténytől is, hogy részeket emel ki belőle az Alkotmánybíróság. Ebből két megoldás következik: az Alkotmánybíróság rákényszerül az egész jogszabály megsemmisítésére, vagy pedig kivételként, az előbb idézett szöveg mellé megfogalmazzuk a negatív jogalkotásból eredő tartalomváltozás lehetőségét. Kételyeimet szeretném kifejezni az alkotmánybírák megvál asztásának jelenlegi szabályaival szemben. A megválasztásra vonatkozó elmélet támadhatatlan. Az alkotmánybírák személye olyan legyen, hogy minden parlamenti frakció által delegált bizottsági tag a hét fős jelölőbizottságban egyetértsen a jelölendő alkotmán ybíró személyével. Ezt a nemes szabályozást azonban beárnyékolja az Országgyűlés gyakorlata. A képviselőcsoportok által jelölt alkotmánybírák megkapják annak a képviselőcsoportnak skarlátbetűjét, amely őt alkotmánybíróvá jelöli. Ez részben alaptalan, és ré szben fölösleges támadásnak teszi ki a jelölt alkotmánybírákat, részben alapos, mert pártok vagy frakciók saját jelöltjük jelölése érdekében használhatják fel parlamenti többségüket. Tudnék támogatni egy olyan megoldást, amelyben a jelölőbizottságban a par lamenti pártokon kívül ugyanilyen számban vennének részt a jogászi szakma különböző területeinek képviselői.
