Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 5 (185. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP):
4385 népre tartozik. Én azon csodálkozom, hogy ezen egyáltalán vitázni lehet. Itt ültem sok órát, hallgattam. Igazi érdemi érvet, hogy miért nem a nép választja, nem hallottam. Azok a különböző felfogások, hogy formai hatalma van, hogy nincs lényegében olyan jogköre a köztársasági elnöknek, hogy nép válassza, elég az Országgyűlés, ezek mind nagyon gyengék. (13.40) Úgy érzem, és itt majd a végén rátérek, hogy egy előnépszavazás nagyon s zükséges volna arra, hogy valóban a nép maga döntsön. Mert ha az egész alkotmányt kapja meg, az egész alkotmányszöveget, nem lehet kívánni, hogy alapszervezetekben, kis polgári, vagy politikai körökben annak minden részét átvitassák. A három, vagy négy kér dést a nép elé tudunk vinni, akkor úgy érzem az alkotmányt, ha már ilyen sürgősség van, és a megszavazását és végrehajtását előre tudnánk vinni. A másik kérdés, a bírói hatalom, pontosabban a bírói jogkör. Az alkotmánytervezetünk ebben gyenge. Nem adja, és nem erősíti meg azokat a jogosítványokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a bírói hatalom bizonyos ellenőrzését és ellensúlyozását jelentse a végrehajtói hatalomnak. Enélkül nincs független bíróság. Hiába deklaráljuk, hogy a magyar bíróság független, ha n em adjuk meg a jogosítványokat hozzá. Szükséges. Azon is csodálkozom, hogy ez majd külön bíróság, igazságszolgáltatási törvénybe tartozna, hogy nem gyorsítjuk az eljárást, nem úgy, hogy a jelenlegi bírókat jobban terheljük meg, ez majdnem lehetetlenség, h anem igenis kellenének egy eseti bíróságok, vagy kellene egyeztető, talán csak nem is szükséges, hogy mindenki bíró legyen. A kisebb ügyeket - százával és ezrével vannak , el lehetne intézni és nem kellene minden üggyel a bíróságnak foglalkozni. Az önkorm ányzatnál az észrevételünk az, hogy nincs kellő önállósága és függetlensége az önkormányzatoknak, holott a demokratikus jogállamnak, talán egyik legjobb bizonyítéka és erőssége az önálló önkormányzat. Ha lent az önkormányzatok szabadon és függetlenül működ nek, és nem kell ugrálniuk a kormánykoalíció utasítása szerint, akkor demokratikus rendszerünk biztosítva van. Ne csak a költségvetésben, de jórészt más forrásból kellene a támogatásokat biztosítani, hogy ez az önállóságuk megmaradjon. További hibának tart juk, és a mai napon is ugye erről volt szó, elég kényes kérdés, és úgy érzem - többet is mondhatok, viharos kérdés, a szociális biztonság jogai. Alapvető jogoke, államcéle? A Kereszténydemokrata Néppárt álláspontja szerint alapvető jog. Ez az ellenérv mi ndjárt az, nem lehet kikényszeríteni. Valaki nem kap munkát, akkor elmegy a bírósághoz, a bíróság ad neki munkát, vagy pedig illő lakást, vagy pedig esetleg fizetést, vagy öregségi nyugdíjat. Nem erről van szó. Arról van szó, hogy a korszerű ma igenis az, hogy ezek alapvető jogok legyenek. Azok az érvelések, hogy nézzük Svédországban mi történt, és bizony az Egyesült Államokban most kurtítják őket, nem ez a válasz. Ők a visszaélést, ezekkel a jogokkal való visszaélést akarják megszüntetni, de nem az alapvet ő szociális jogokat. Ez beletartozik korunk szellemébe, az egész világot átjárta ebben az évszázadban az emberi jogok és a szociális biztonsági jogainak követelése, és alapvető jogként való használata. Az más kérdés, ellene lehet vetni, hát hogy lehet megv alósítani? Lehet, hogy lassan megy, lehet, hogy a bíróság kimondja egyes bíróhoz odafordulóknál, hogy a társadalom teherbíró képessége nem bírja el. Ez lehetséges. De ne fosszuk meg a társadalmat attól, hogy a szociális biztonság alapvető jog legyen. Ne le gyünk kapitalista szelleműek abban, hogy igen minden a nyereség és a profit. Legyen. Gazdálkodjon soksok profitja legyen a kereskedőnek, a vállalkozónak, hisz ez adja a fejlődést, az adóját fizesse meg, de a szociális jogokat biztosítani kell. Nagyon soka n mondták egyes országokban, amikor a szociális jogokat biztosították, tönkre fog menni az ország. Csak a visszaélésben, nem az arra való szociális jogainak a kielégítésében és biztosításában. Meg kell említenem azt a meghatározását a tervezetnek, hogy a f elségjog, a szuverenitás egy részét nemzetközi szerződésben át lehet ruházni. Ez egy kissé laza, így nem fogadható el. Tudom,
