Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 5 (185. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP):
4386 hogy az Európai Uniótagságunk felé menetelésére vonatkozik, de sokkal célszerűbb ezt üresen hagyni, erről ne beszéljünk, és amiko r az Európai Uniótagságunkra való megállapodás következik, akkor pontosan meg kell határozni azokat a lehetőségeket, ahol bizonyos korlátozásokat a szuverenitásunkban végre kell hajtani. A kétkamarás rendszer - tudom, hogy bizonyos fokig idegen a lakosság unknak , és sokan azt vetik szemére, hogy drága, és hát minek megint ilyen luxusköltségeket a költségvetésnek a terhére szabni. Véleményünk szerint - véleményem szerint , ez a parlament, úgy ahogy van, és ahogy vagyunk, ez csonka parlament. Csonka parlam ent azért, mert nincsenek itt az egyeztetések, a szakszervezetek, a kisebbségek, a művészet és tudomány képviselői, és a történelmi egyházaknak a képviselői. Az lehet, hogy nem lehet márólholnapra megvalósítani, de nem szabad elengednünk a szemünk előtt a zt, hogy a parlament nem fejezi ki az egész országnak, mindazok által, amiket elsoroltam, ezeknek az intézményeknek a képviselőit. Az lehetséges, hogy közben, amíg a kétkamarás rendszer megvalósul, lehetne behívásos, vagy delegációs vonalon ezt a hiányt pó tolni, de mindenképpen a parlamentet teljessé kell tenni, és azt hiszem, hogy a jövő - mégis bizonyos fokig , a kétkamarás rendszer. Többször szóvá tettem a tisztelt Országgyűlés előtt a külföldön élő nagykorú állampolgárok választójogát. Megismétlem, hog y ezeknek a polgároknak a választójog megadása nemcsak hogy szükséges, de kötelességszerű. Nem lehet kizárni a magyar életből azokat, akik a magyar életért dolgoztak és dolgoznak. Igen kérem az igen tisztelt Országgyűlés figyelmét, hogy ne szűkítsük, ne ka pukat zárjunk be, hanem kapukat nyissunk, ahol ellenőrizzük, hogy kik lépnek be. De ne legyünk szűkmarkúak azokkal szemben, akik hozzánk tartoznak, akik miértünk dolgoznak, akik áldozatot hoznak. Miért kell kizárni őket? Olyan szép szavak hangzanak el itt a parlamentben a magyarság, a külföldi magyarság egysége, segítése, rengeteg kérelem megy hozzájuk anyagi, szellemi kérelem, nagyon sokat teljesítenek, csak épp azt nem adjuk meg nekik, ami nemcsak hogy jár nekik, hanem megdolgoztak érte. Igen tisztelt Ors zággyűlés! Tudom, hogy szent pillanat, amikor egy Országgyűlés alkotmányt készít, alkotmányt terjeszt elő, javaslatokat készít. A Kereszténydemokrata Néppárt megtette a javaslatait, úgy a köztársasági elnök közvetlen választásában, úgy a halálbüntetés tárg yában, a bírói kérdésben, önkormányzati kérdésben és a külföldi állampolgárok szavazati joga tekintetében is megtettük. Mi azért kérjük a támogatást, hogy olyan alkotmány legyen, amelyet örömmel szavazunk meg, hogy a mi alkotmányunk. Itt nem szabad érvénye sülni annak, hogy a koalíciónak hatalma van, 2/3os többség van, ez nem érv ilyenkor. Egyes törvényjavaslatoknál lehet, egyes személyek kinevezésénél lehet, de az alkotmánynál nem lehet. Az alkotmánynál nem lehet. Az alkotmánynak a mi alkotmányunknak kell lenni, az ellenzéknek, kormánynak és a népnek egyaránt. Nem fogja megoldani a kérdést az, hogyha kiküldjük a 7080 oldalt a magyar népnek, olvassák el, és akkor szavazzanak, hogy elfogadjáke, vagy nem fogadják el. Helyesnek tartom azt a javaslatot, hogy i genis előszavazás kellene a köztársasági elnök közvetlen, vagy közvetett választása tekintetében. Hozzáteszem én is, az államforma kérdésében, a kétkamarás rendszer és a halálbüntetés tárgyában. Miért az államforma tekintetében, amikor köztársasági államfo rma van? Én is köztársasági államforma mellett szavaznék. De a népünk ebben sem szavazott soha. 1946. évi első törvénycikk kimondotta és ezen a helyen elmondottam már, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt jogelődje a Demokrata Néppárt volt az egyetlen, amely akkor is kifejtette ott a padsorok között, hogy igenis köztársasági államformát kívánjuk, a nép szavazzon, a nép szavazza meg. Ugyanígy a köztársasági elnököt, és a nehéz kérdésben a halálbüntetés kérdésében is természetesen, és a kétkamarás rendszerben. Végezetül, igen kérem az Országgyűlést, ne tekintsék hatalmi, ne tekintsék kormánykoalíciós politikának, hogy az alkotmányt ne siettessék, lassan készüljön, s mondhatjuk rá, és szeretnénk azt mondani, igen elkészült végre, hosszú évtizedek, évszázadok után a mi alkotmányunk. És az
