Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 5 (185. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TÓTH TIHAMÉR (MDNP):
4376 kezdve tudjuk azt, hogy kétharmados törvényekről kelle beszélni, vagy pedig azt mondani, hogy legalább még egy ellenzéki párt egyetértésével meghozott re ndelkezésről. Az, hogy 1990ben az önkormányzati törvény olyan lett, mint amelyik jelenleg hatályos - az elmúlt időszakban bekövetkezett módosítások ellenére is hatályos és még alkalmazható , ez tulajdonképpen annak köszönhető, hogy egy parlamenti alku, e gy parlamenti egyeztetés zajlott itt a Házban, és éppen azért, mert az ellenzéki kerekasztalmegállapodás értelmében itt kétharmados többséget írtak elő, ezért szükség volt az ellenzéki pártok hozzájárulására is ahhoz, hogy a törvény elfogadásra kerüljön. Ezek után szeretnék rátérni az önkormányzatokat érintő rendelkezésekre. Magam is egyetértek azzal és üdvözlöm azt az elképzelést, hogy egy önálló fejezetet kap - illetve kapott - a koncepción belül az önkormányzatokra vonatkozó rész. Ugyanakkor nem tartom szerencsésnek azt, hogy ugyanebben a fejezetben kerülne majd szabályozásra a köztestületekre vonatkozó elképzelés és köztestületekre vonatkozó alkotmányi szabályozás. Ugyanis valahol egészen más önkormányzat a köztestület, mint a közigazgatási fogalomban h asznált önkormányzat, mert ha ezt a kört így bővítenénk és ezt a fejezetet így határoznánk meg, akkor nem is lenne semmiféle ellenérv arra sem, hogy például a társadalombiztosítás területén működő önkormányzatokat miért ne ugyanebbe a fejezetbe hozzuk, mer t valahol ők is önkormányzatként működnek. De egyetértünk avval, hogy ez külön fejezet legyen, de ugyanakkor ne tartalmazza a köztestületekre vonatkozó szabályokat. Azzal kezdődik a koncepció az önkormányzatokra vonatkozóan, hogy a hatályos alkotmány rende lkezéseit mindenféleképpen fenn kell tartani, amelyik az önkormányzatok alapítására vonatkozik. Tulajdonképpen nagyon helyes, csak egyet lehet érteni azzal, hogy a jelenlegi hatályos alkotmánynak ezt a rendelkezését így gondolja tovább életben tartani az a lkotmány koncepciójáról szóló rendelkezés. Ugyanakkor szeretnék utalni arra is, hogy hiába deklarált az alkotmányban a helyi önkormányzatok alapításának a joga, ha más oldalról olyan szigorú pénzügyi és ellenőrzési szabályokat építünk be ugyanebbe a szabál yba, amelyik egyszerűen lehetetlenné teszi a kistelepülési helyi önkormányzatoknak a működését. Fel lehet tenni valóban a kérdést, hogy ez a 3200 önkormányzat, amelyik 1990ben kialakult, ez egy ekkora országban, mint Magyarország soke vagy nem. A megvála szolásánál én biztos vagyok benne, hogy egymásnak teljesen ellentmondó és teljesen logikusnak tűnő érvek fognak majd megjelenni. De úgy érzem, hogyha az önkormányzatokról, az önkormányzatiságról beszélünk és ilyenfajta szabályokat rögzítünk az alkotmányban , akkor még sem volna helyénvaló valamifajta olyan kötelező rendelkezéseket beiktatni, amelyik az önkormányzat alapítási jogot a gyakorlatban, a gyakorlati működés terén tenné teljesen lehetetlenné. A jelenlegi hatályos törvény is tartalmaz már bizonyos ol yan rendelkezéseket, amelyek támogatási rendszeren belül anyagi eszközökkel ösztönzik az önkormányzatokat, például arra, hogy ne tartson fenn minden helyi önkormányzat önálló testületet, illetve önálló hivatalt, amelyik az igazgatási feladatokat végzi, han em próbálják meg ezt lehetőleg közösen megoldani, és erre a célra jött létre a körjegyzőség intézménye. A folyamatban lévő közigazgatási reform részeként napvilágra került elképzelés szerint: szeretnék a körjegyzőségek alakításának a feltételeit önkormányz ati lakosságlélekszámhoz kötni. (12.50) Úgy érzem, nem volna szerencsés. Magyarország nem nagy ország, de ennek ellenére a településszerkezetben óriási eltérések vannak a nyugatdunántúli, az alföldi és az északi településeket ha összevetjük. Emiatt nem v olna szerencsés csak egyedül és kizárólag a lélekszámhoz kötni azt a határt, amelyik a körjegyzőség működésének a feltételeit előírja, illetve megengedi az önálló
