Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 5 (185. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BARÁTH ETELE (MSZP):
4374 Én, tekintettel arra, hogy itt egy kicsit ugye üres helyzet adódott, ezért egy kicsit kategorikusabban szeretnék fogalmazni, a magam véleményét elmondandó. És ezt azon nagyon egyszerű módon szeretném kifejezni, hogy én a magam részéről elképzelhetetlennek tartom, hogy az alkotmány ne foglalkozzon neve zetesen a középszintnek egy olyan kategóriájával, fogalmával, mint a régió, amely tulajdonképpen hosszú távon - de egyébként múltban és jövőbe tekintve is hosszú távon , az országban jelenlévő rendkívül komoly, sokszor volt közigazgatás, sokszor csak admi nisztratív, sokszor tervezésigazdasági formaként jelent meg. De mindezekkel szemben, csak azért, hogy hihetőbb legyek - és manapság ez mindig divatos , egyszerűen azt mondhatnám, hogy megítélésem szerint az az eldöntött tény, hogy mi az Európai Közösség részévé akarunk válni, ez kötelezővé teszi, hogy valamilyen formában az alkotmányunkban ezt megjelenítsük. Én azt hiszem, hogy erre való késztetés ez a minimális szint, ami ebben kötelező módon meglegyen. Miért is? 1961ben az európai akkori közösségi álla mok már Brüsszelben kialakították a saját statisztikai rendszerüket, és mindenkinek felhívnám a figyelmét, hogy amikor ezt a statisztikai rendszert kialakították, akkor azt mondták, hogy ez nemcsak statisztikai rendszer, hanem ez tulajdonképpen a fejlődési tendenciák felmérésének területi egysége, valamint az a területi egység, amelyre a fejlesztési koncepciókat, a fejlődési folyamatok távlatait kell tudni meghatározni társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt. Tehát a regionális politikának sarkkövei. E zen belül minimálisan két olyan régiót jelölt meg Európa, és azóta is tartja ehhez, amely az egyik régió, ami nemzeti értelemben, tehát egy ország, egy államhatáron belül, másrészt pediglen európai nagyságrendben is fontos. Ezeket kategorizálta, s ezek a k ategóriák nálunk is nagyon jó értelemben bevezethetők. Talán annyi történelmi visszatekintést mégiscsak a közvetlen múltra érdemes adni, hogy már a '70es években létezett Magyarországon egy tervezésigazdasági körzetrendszer ugyanilyen céllal, majd később az előző kormány véleményem szerint, megítélésem szerint túlpolitizálta ugyan, de közigazgatási értelemben is regionalizált. Hihetetlen fontos ez a társadalmi identitás szempontjából is, és - nagyon komolyan és nagyon felelősségteljesen - hadd mondjam, ho gy éppen azért, mert történelmi régiók kialakításáról, kialakulásáról van szó, ezért várhatóan nemcsak a múltba kell ebben tekinteni, hanem esetleg egy Európai Közösség által feloldott határok esetében a jövőbe is, és ez természetesen Magyarország számára rendkívül fontos regionális lehatárolásokat eredményezhet. Szeretném felhívni még a figyelmet arra, hogy az a bizonyos területfejlesztés és területrendezésről szóló törvény, amit a parlamentünk szinte a minap kodifikált, ez kitér - méghozzá az európai foga lmaknak megfelelően - a régiók meghatározására. Minimálisan kétfajta régiót említ: az egyik egy adminisztratív régió, amiről most beszélünk, ami lehet egy statisztikai és ilyen fejlesztést előkészítő régió, és beszél egy funkcionális régióról, amelyből ket tőt nevesít is: a budapesti agglomeráció és a Balaton régióját. Ez teljes mértékben megfelel annak a szándékrendszernek, mint amiről tulajdonképpen mi itt, vagy én szeretnék beszélni. Időm lejártával csupán annyit szeretnék akkor hangsúlyozni, hogy rendkív ül fontosnak tartom, hogy minimális mértékben, de az alkotmányban jelenjen meg a késztetés ezeknek a régióknak a kialakulására, kialakítására, statisztikai értelemben feltétlenül jelenjenek meg, és ez mindenféleképpen beleillik az itt elhangzott eddigi fel szólalások rendjébe is, hiszen ebben a hierarchiában megjelenik az egyes önkormányzatok által létrehozott szabad társulásoknak a lehetősége, a kistérség, egyúttal a makrorégió is. (12.40) Én azt hiszem, hogy ezen az útonmódon tovább tudnánk lépni az eddig i kodifikációs elméletünk bázisán, és valószínűnek tartom, hogy igazolhatnánk azt, amit az előkészítőbizottság elnöke, parlamentünk elnöke megfogalmazott a legelején, hogy stabil alkotmány kell, de olyan stabil alkotmány, amelyik a változó világhoz alkalm azkodni tud, tehát eléggé nyitott arra a fejlődés irányába, amely fejlődést magunk számára eddig is előkészítettünk. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a bal oldalon.)