Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 4 (184. szám) - A magyar közlekedéspolitikáról és a megvalósításához szükséges legfontosabb feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - RUSZNÁK MIKLÓS (KDNP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - CSIHA ANDRÁS (MSZP):
4276 Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Hát olyan szakavatott képviselőtársunk után, mint Papp Pál, nekem szólni nehéz lesz, mert én nem vagyok közlekedési szakember. Én amit elmondok, azt elsősorban és mindenekelőtt a tömegközlekedési eszközöket igénybe vevő - ha szabad ezt mondani - ember szemével és fejével próbálom itt érzékeltetni. Személy szerint nagyon örülök annak, hogy az Országgyűlés előtt van a közlekedéspolitikáról és a megvalósításához ka pcsolódó feladatokról szóló országgyűlési határozattervezet, bár hozzáteszem, hogy ez egy nagyon erős sűrítménye annak az anyagnak, amelyet a határozattervezethez annak idején megkaptunk. Azt hiszem, hogy a szakmai lényeg és az érdekesség a szakemberek és a nem szakemberek számára inkább abban a másik kötetben van. A közlekedéspolitikával kapcsolatban úgy érzem, hogy amikor a koncepciót és a határozattervezetet összeállították és a Ház elé terjesztették, többféle követelményt kellett és kell figyelembe venn i. Figyelembe kell venni azt, hogy az egyénnek a mozgásszabadságát korlátozni nem lehet. Tehát lehetővé kell tenni azt a számára, hogy bármilyen közlekedési eszközt, szállítási eszközt elérjen és igénybe vehessen. Ugyancsak egy ilyen követelmény - ami külö nösen az utóbbi időben szerencsére felerősödött , ez pedig a közlekedésnek a környezetre okozott ártalmai, illetve ezeknek a csökkentése vagy esetleg kiküszöbölése. Tehát ezek között az igények és követelmények között kell mozogni akkor, amikor majd átgon doljuk ennek a határozatnak a megszavazását és elfogadását. Ugyanakkor felvetődnek azok a kételyek, hogy az elképzelt fő stratégiai irányok és célok vajon eredményezike azt, hogy közútjainkon, szállítási útvonalainkon a helyzet kritikus állapota javulni f oge vagy esetleg egy ideig még továbbra is kellemetlen szituációkkal kell számolni. Megfogalmazódik az, hogy a határozati javaslat maga után vonjae majd azt, hogy a fejlődés üteme kielégítő lesz. Hisz ismert az, hogy ezeket az elképzeléseket alapvetően c sak akkor lesz lehetséges megoldani, megvalósítani, amennyiben az ehhez szükséges eszközöket a parlament biztosítani tudja. Hisz zömében - mint ahogy szó is esett mások részéről is , itt az állam nem vonulhat ki. Környezeti ká rokkal kapcsolatban csak egy argumentumot említenék meg. Egykét évvel ezelőtti adatok szerint a határon átlépő kamionok által okozott környezeti kár mintegy 40 milliárd forint. Az útkárok meghaladják a 30 milliárd forintot évente. Tehát ezek tetemes körny ezeti károkat okoznak mind a természetben, mind az épített környezetben egyaránt. És természetesen még ugyanakkor itt egy kételyt hadd említsek meg, illetve azt, hogy a közlekedéspolitikai tevékenységnek szerves részét kell, hogy képezze a közlekedésbizton sággal kapcsolatos tevékenység. Kezdve az óvodástól a felnőttig bezárólag, mert azt hiszem, hogy némi okítás - úgymond - és okulás ránk férne e tekintetben is. A korábbi felszólalásokban elhangzott, hogy az a négy fő stratégiai irány, amely a határozatban megfogalmazódik az egyes pontban, az tulajdonképpen nem is négy fő stratégiai irány, hanem több is. Ezt így el lehet fogadni és valójában ez több fő irányt is magába foglal és ennek a megvalósítása több fő irányban is hat. Nagyon jól mondta Papp Pál képvis előtársam, és teljes mértékben egyetértek vele, hogy a négy fő irány közül bármelyiknek a megvalósításához is kezdünk, az egy másik, egy harmadik fő irány megvalósítására is kihat, tehát tulajdonképpen így azon meditálni, hogy négy vagy több fő irányról va n szó, azt hiszem elég nehéz. Egyet tarthatunk fontosnak, hogy az elképzelt fő irányok és az elképzelt fő célok azok megvalósuljanak. Én néhány dolgot szeretnék kiragadni a határozat tervezetéből. Az egyik dolog az ország földrajzi helyzetéből adódó lehető ségek. Ez mindenekelőtt az országon keresztül megvalósuló tranzit szállításokra vonatkozik, amiben bizonyos jövedelemtermelési lehetőségek vannak. Azt hiszem, hogy egy kicsit a hozzászólások egy része legalábbis a tranzitforgalmat leszűkítette, egy nyugatikeleti- és délkeleti irányra. Én szeretnék itt kiemelni egy újabb irányt, bár a közúti közlekedésben benne van, de a vasútnál is, és ezt nagyon lényegesnek tartom a keleti irányt. Tehát egy KijevMoszkva, egy UkrajnaOroszország irányába történő vasúti
