Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 4 (184. szám) - A magyar közlekedéspolitikáról és a megvalósításához szükséges legfontosabb feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - RUSZNÁK MIKLÓS (KDNP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - CSIHA ANDRÁS (MSZP):
4277 k apcsolatnak a megteremtését is. Ezt annál is inkább fontosnak tartom, hisz szó esik a hegyeshalmi, illetve kelebiai irányban a vasútkorszerűsítésről. Én hozzátenném ehhez harmadik iránynak a Záhony illetve, KijevMoszkva irányába menő vasútnak a fejleszté sét is, mert a keleti végeken - ahol jómagam is élek - azt hiszem, hogy egyelőre, belátható időn belül a keleti piacok maradnak, azok a piacok, ahova az árutermelés termékei eladhatók lesznek és szállíthatók lesznek. Tehát mindenképpen a földrajzi helyzetü nket tekintve azt hiszem valójában jó adottságunk van, itt az irányokat kell továbbgondolni. Természetesen ezeken az irányokon belül én sorrendiséget el tudok képzelni, sőt indokoltnak is tartom, de mindenképpen szükséges, hogy valamennyi fő irány - és mos t földrajzi fő irányra gondolok - legyen ebben a felsorolásban feltüntetve, ahol érdekeltségünk lehet a fejlesztésben, korszerűsítésben. A földrajzi helyzetből eredően én egy északdél irányt is szeretnék megemlíteni, ezt az M3as kapcsán annak idején már elmondtam, amikor tájékoztatást kaptunk, ez pedig hát a balti államok, Finnország, illetve DélEurópa, esetleg közelkeleti térség. Természetesen tudom azt, hogy egy északdél irányú kapcsolat az nemcsak a keleti végeken, egy KassaMiskolcDebrecenNagyvár ad, vagy lehet tovább ragozni a sort, ezen a vonalon valósulhat meg, hanem BudapestSzegedKelebia illetve hát Olaszország irányában - így délnyugati irányban is. De mindenképpen úgy érzem: egy közlekedéspolitikai koncepciónál, ahol hosszú időre - több év tizedre, ha úgy tetszik , határozunk meg fő irányokat, talán emellett sem szabad szó nélkül elmenni. Én nem akarnám továbbragozni ezt a földrajzi helyzetből adódó előnyöket, egy dolog talán még ehhez a gondolatkörhöz, hogy a helyzeti előnyünket jó lenne i dőben megfelelően kihasználni, mert esetleg szomszédaink, vagy egy részük lekörözhet bennünket és akkor bizonyos jövedelemmegtermelési lehetőségeket tőlünk elvisznek. Tehát ez azt hiszem, legyen némi figyelmeztetés, vagy figyelemfelkeltés számunkra. A hat ározattervezetben a fő irányok között benne van az ország kiegyensúlyozott térségi fejlődésének elősegítése, mint fő irány, illetve a főbb célok között említeném meg területfejlesztési, foglalkoztatási, szociálpolitikai célokat, idegenforgalmi célokat szol gáló mondatokat. Ezt egy kicsit hadd fordítsam le a keleti végekre. Hisz ezzel a fő iránnyal és ezekkel a célokkal messzemenően egyet lehet érteni, annál is inkább, mivel az ország keleti része közlekedési szempontból úgy érzem, hogy jelentős hátrányban va n Dunántúlhoz, vagy az ország középső részéhez viszonyítva. Hisz többek között olyan történelmi tény, mint a Trianoni békeszerződés, a vasúti közlekedésben okozott és okoz mind a mai napig bizonyos problémákat, hisz az ország délkeleti részén Szegedről mo ndjuk Szeghalom környékére eljutni, azt hiszem elég problémás vasúton - csak hogy egy nagyon triviális példát említsek. Vagy másik példa, amivel ennek a történelmi eseménynek a szenvedői lettünk, hogy a Tisza folyón Vásárosnamény után hol van közúti átkelő hely - most a záhonyi Tisza hidat kiveszem, mert az már külföldi kapcsolatot jelent? A két vagy három évvel ezelőtt Cigándon újra felállított használt polgári Tiszahíd jelent összeköttetést mondjuk az ÉszakAlföld és Borsod térségével. (18.10) De azt hisz em, hogy ha a Tiszát ilyen szempontból sorra vesszük, akkor talán ott is vannak még olyan pontok, ahol hosszú távon mindenképpen újabb közúti átkelőhelyként - tehát magyarán mondva újabb híd átkelési lehetőségeken kell gondolkodni. A másik nagy probléma ez eken a végeken - de szerencsére ez most már talán megoldódik, vagy megoldódott, azt hiszem inkább talán így jobb mondani , ez a Budapest és a keleti végeknek az összekötését Miskolc, tehát Borsod, Szabolcs- és HajdúBihar megye megközelítését hoznám - ez az M3as probléma köre. Nagyon bízom abban és azt hiszem, hogy azokról a végekről származó képviselőtársaim is bíznak abban, hogy esetleg a kettes ütemnek is az időpontját sikerül majd 2003ról majd 2001re előre hozni, mert ez az ütőér - ami ellen ugyan sokan berzenkednek, talán még e házba is, e teremben is - számunkra azt jelenti, hogy mind a gazdaságban, mind a szociális körülményekben egy jelentős változás következhet be, hisz a keleti északkeleti, magyar vidékek a nyugati termeléshez kapcsolódhatnak .
