Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 4 (184. szám) - A magyar közlekedéspolitikáról és a megvalósításához szükséges legfontosabb feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - PAPP PÁL (MSZP):
4269 Tisztelt Országgyűlés! A szavazások végére értü nk, kettő perc technikai szünet következik. (Két perc technikai szünet.) A magyar közlekedéspolitikáról és a megvalósításához szükséges legfontosabb feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Soron következik a magyar közlekedéspolitikáról és a megvalósításához szükséges legfontosabb feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása és lezárása . Az előterjesztést H/1311. számon, a környezetvédelmi bizottság ajánlását H/1311/2. számon kapták kézhez. Először az írásban jelentkezett képviselőknek adok szót a következő sorrendben, és kérném, hogy készüljenek a szóláshoz: Papp Pál, Magyar Szocialista Párt, Torgyán József, Független Kisgazdapárt, Csiha András, Magyar Szocialista Párt. Megadom a szót Papp Pál úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének. PAPP PÁL (MSZP) : Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány gondolat ot szeretnék az asztalon lévő országgyűlési határozati javaslattal kapcsolatban a figyelmükbe és a jóindulatukba ajánlani. Mondanivalóm kapcsán az általános részeken, az általános mondanivalón túl praktikus példákra is hivatkozom majd, ezeket túlnyomórészt a Magyar Államvasutak praxisából fogom venni, aminek magyarázata az, hogy mostani minőségemet megelőzően aktív életpályámból mintegy húsz évet a MÁVnál, a GYSEVnél, illetve a vasutasok szakszervezetében töltöttem el. A feladat, amit a jelen országgyűlés i határozat maga elé tűz, a közlekedési ágazatnak és a közlekedési infrastruktúrának gazdasági és társadalmi beágyazása, illetve ennek a beágyazottságnak a megteremtése. (17.30) Én úgy gondolom, hogy a határozat a stratégia főirányaként helyesen jelöli me g a következő négy szempontot. Első: európai integrálódás. Másik: a szomszédokkal való infrastrukturális kapcsolat magasabb szintre emelése. Harmadik: a környezet- és egészségvédelem szempontjainak érvényesítése, a negyedik pedig a piackonform közlekedéssz abályozás megvalósítása. Másokkal ellentétben nekem meggyőződésem, hogy ennek a négy szempontnak az érvényesítése egyidejűleg is lehetséges. Nagyon fontosnak találom, hogy az anyag kiemeli annak a multiplikátor hatásnak a jelentőségét, ami az infrastruktur ális beruházásokra jellemző, vagyis minden egyes infrastrukturális beruházás, minden egyes infrastrukturális invesztíció következményként háromnégyszeres volumenű gazdasági ösztönző hatással bír. Úgy gondolom, hogy ennek a jelentőségét mindenfajta infrast ruktúrával kapcsolatos korlátozásnál, vagy éppen ellenkezőleg, bővítésre irányuló szándéknál megfelelő súllyal kell mérlegelni. Ez az országgyűlési határozati javaslat régi adósságot is törleszt. Korábban, még vasúti pályafutásom során 1993ban, amikor a v asúti törvény megjelent, több fórumon is szóvá tettük, hogy tulajdonképpen azzal, hogy a vasúti törvény önmagában kerül az Országgyűlés napirendjére, illetve önmagában történik róla döntés, ezzel csorbul egy logikai egymásra épültség. Hiszen véleményünk sz erint elsődlegesen a közlekedésen belüli munkamegosztásnak a megalkotása volna szükséges, tehát a közlekedési alágazatok munkamegosztásának kialakítása, amit a közlekedéspolitikai koncepció volna hivatott rendezni. Ezt kellene követnie az ágazati törvények nek, amelyek a
