Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 4 (184. szám) - A magyar közlekedéspolitikáról és a megvalósításához szükséges legfontosabb feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - PAPP PÁL (MSZP):
4270 megrendelőteljesítő viszony feltételeit szabályozzák, majd pedig harmadik elemként azoknak a konkrét megállapodásoknak, szerződéseknek, amelyek a konkrét tulajdonformákat, illetve a finanszírozásnak a mikéntjét rendezik. Tehát magyarán egy logikus sorrend az lett volna, hogyha először megszületik a közlekedéspolitikai koncepció, ezt követi a vasúti törvény, majd pedig ennek alapján államMÁV keretmegállapodás. Ez a sorrend valójában úgy érvényesült, hogy a vasúti törvény '93 októberében nyer t jóváhagyást, majd pedig az államMÁV keretmegállapodás pedig '95nek, az elmúlt évnek a júniusában. Úgy gondolom, hogy amikor azt mondom, hogy ezzel az országgyűlési határozati javaslattal adósságot törleszt az Országgyűlés, akkor talán ez az adósság vag y ez az időbeli elhúzódás ez azzal menthető vagy korrigálható, hogy Európa fejlettebb régióiban is az ilyen volumenű, ilyen nagyságrendű koncepciókat igenigen hosszú társadalmi egyeztetés előzi meg. A játékszabályok kiérlelése széles körű társadalmi bevon ással történik, és tulajdonképpen a játékszabályok megalkotásához képest maga a végrehajtás - úgymond - akár relatíve gyors is lehet. Mindez azért is rendkívül fontos és azért is kívánom, hogy Magyarországon is ezt a szabályozást egy gyors, vagy felgyorsul ó megvalósulás kövesse, mert az elmúlt néhány év tapasztalata alapján is tudjuk, hogy a tőke oda települ, ahol infrastruktúrára talál. És elég szemléletes példa Magyarország esetében is, a nyugatmagyarországi sáv vagy akár a két zászlós hajó, Győr és Szék esfehérvár esete, ahol a megfelelő autópálya, illetve megfelelő vasúti közlekedés áll rendelkezésre. Tisztelt Képviselőtársaim! Az anyag foglalkozik Magyarország tranzit jellegével is, és kézenfekvő, hogy földrajzi fekvésénél és adottságainál fogva, Magyar ország a közlekedési infrastruktúrában egyfajta tranzit szerepet is képes betölteni és kell is, hogy betöltsön. Viszont hozzá kell tenni, hogy nem minden tranzit egyforma. A különböző tranzitok között különbség van, és a közlekedéspolitikának alapvető fela data, hogy ezeket egymástól kettéválassza, az előnyösöket kiemelje, a kevésbé előnyösöket pedig lehetőleg próbálja háttérbe szorítani. Ami véleményem szerint az előnyös tranzitot illeti, itt a példa a MÁVtól következik, amely MÁV árufuvarozási bevételeine k a nagyobbik része 1015 évvel ezelőtt még a tranzit szállításokból származott. Tudjuk, hogy mind a tranzit szállítások, mind az ebből adódó bevételek azóta jelentős mértékben visszaestek, ennek okai ismeretesek, de azt is tudnunk kell hozzá, hogy a MÁV t ranzit tevékenysége, tranzit szállítása gazdaságos tevékenység volt, a MÁV bevételeinek jelentős hányada ebből származott, és az eszközök megvoltak, illetve jelentős részben tulajdonképpen még ma is megvannak hozzá. A vasút a jelen körülmények közö tt is erőfeszítéseket tesz, hogy a tranzitot lehetőség szerint idehozza, hiszen megfelelő tarifapolitikával befolyást lehet gyakorolni arra, hogy egy tranzit egy országon keresztülmenjen akkor is, hogyha netalántán a szállításnak a természetes iránya nem e zen az országon vezet keresztül, és ennek a fordítottja is érvényes, hiszen egy országot kedvező tarifapolitikával akkor is másfelé lehet terelni, el lehet vinni egy más relációba, hogyha ezen az előző országon keresztül lenne a fuvarozási útvonala rövideb b. Tehát a földrajzi helyzet önmagában kevés, jó üzletpolitika tartozik hozzá és jó közlekedéspolitika is. Létezik a tranzitnak azonban egy másik fajtája is. Magyarországon az elmúlt éveket tekintve, évente körülbelül 660 000 kamion halad keresztül. Ez azt jelenti, hogy naponta mintegy 18002000 darab kamion az, amelyik tranzitban haladt át Magyarország területén, amelynek az áthaladása következtében olyan hatások jelentkeztek, mint az utak terhelése, mint a károsanyagkibocsátás, mint a zaj, mint a vibráci ó, és előnyös hatások pedig kevésbé jelentkeztek. Hiszen tudható az, hogy ezeknek a járműveknek jelentős része nem Magyarországon tankol, mert Ausztria kivételével, hogyha a szomszédainkkal összehasonlítjuk magunkat, mindenütt olcsóbb az üzemanyag, mint Ma gyarországon és tulajdonképpen ezekből a tranzit szállítmányokból, ami bevétel elsődlegesen keletkezik, az utóbbi egykéthárom évben évente mintegy egymilliárd forint nagyságrendűre tehető, ez a bevétel az útalapba vándorolt be.
