Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 4 (184. szám) - A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. DOBOS KRISZTINA, az MDF
4220 irányá ba hajt az a fejlesztés, ami a piramistípusú képzést jelenti, nagyon sok európai ország jelenleg is duális felsőoktatási rendszerben működik és ennek a megtartása a magyar hagyományokkal, és a magyar oktatási rendszerrel egybefüggő lenne. Itt képviselőtár saim már beszéltek az integráció kérdéséről. Én úgy hiszem, hogy az integráció tekintetében egység van szavakban, egység van az elvekben - a megvalósulásban nyilvánvaló, hogy különböző elképzelések vannak. A Magyar Demokrata Fórum jelentős mértékben egyeté rt azzal, hogy az integráció irányába kell a felsőoktatásnak fejlődnie, de nem tudjuk elfogadni - azt mondhatnám, hogy zsákutcának, vagy akár tévútnak nevezzük ezt a szövetségi rendszert - a felsőoktatási képviselők által megfogalmazott főiskolák és egyete mek "tszesítéséről" van itt szó. Nem igazi integrációsegítésről, nem igazán - előbb képviselőtársam Szakál Ferenc által említett - az igazi integráció irányába mutató módszerről, hanem egy úgynevezett szövetség, amely azt mondhatnám, hogy talán rá is ül a szövetkezőkre, de semmiképpen sem segítené az igazi tudományos fejlesztést. A törvénymódosítás koncepciójának egyik legfontosabb eleme a normatív finanszírozás. Mielőtt azonban a normatív finanszírozásról beszélnék, el kell mondani, hogy sajnálatos módon most sem kaptak vagyont a felsőoktatási intézmények, bár a kormányprogramban szerepel, hogy vagyonhoz kell juttatni a felsőoktatási intézményeket, hiszen az autonómiának az alapfeltétele, hogy saját maga rendelkezzen a vagyonával és csak az idő rövidsége miatt nem kívánom idézni a kormányprogram idevonatkozó passzusát. Azt gondolom, hogy ez egy alaptézis, és ez egy alapgondolkodásmód, hiszen a Tudományos Akadémia vagyonhoz juttatása az önálló gazdálkodást és az autonómiát segítette tudomány területén, meg gondolandó - és kérem kormánypárti képviselőket, hogy gondolkozzanak azon, hogy az ellenzék igényét támogatva vagyonhoz juttassuk a felsőoktatási intézményeket , nem kell félni, hogy ezzel a vagyonnal ők önállóan tudnak majd gazdálkodni. A normatív finans zírozási rendszer elveivel talán mindannyian egyetértünk. Azonban a jelenlegi normatív, vagy legalábbis az eljuttatott eddigi normatív finanszírozási rendszer nem segíteni fogja a főiskolák és egyetemek helyzetét, hanem rontani. A '93ban számolt normatívá khoz képest sajnos a most számolt normatívák jóval csekélyebbek és talán hadd idézzem a Természettudományi Dékánok Kollégiumának megállapítását, hogy: "A normatív finanszírozásra tett művelődési és közoktatási minisztériumi javaslat elhibázott koncepció al apján készült, szakmailag megalapozatlan, etikailag elfogadhatatlan, nélkülözi minden olyan elemet, amely a minőségi egyetemi oktatás és a tudomány érdekét szolgálja." Én azt hiszem, hogy ez az idézet azt mutatja, hogy óriási felelőssége van a patkó bármel yik oldalán ülő képviselőknek, hogy elfogadunk egy olyan normatív finanszírozási rendszert, ami jelenleg nem megalapozott, elfogadunk egy olyan normatív finanszírozási rendszert, amelyik tönkretehet tudományterületeket, amelyik tönkreteheti azokat a hagyom ányosan kis szakokat, ami nélkül más tudományok esetleg nem is fognak tudni működni - akár most az arabisztikára, vagy más tárgyakra is gondolok. Tehát nagyon félő és nagyon nehezen értelmezhető a normatív finanszírozás iránti elfogulatlan - vagy ha úgy te tszik - bármi feltétel nélküli elfogadás, mert attól tartunk, hogy ez valójában a felsőoktatási intézmények kárára fog válni. Az egyházi intézmények kihagyása, nevesítés vagy talán a név nélküli megjelenítése, avagy azt mondhatnám, hogy általában a nem áll ami intézmények egységes kezelése egy sajátos emberjogi problémát vet föl. Hiszen a Magyar Demokrata Fórum egyetért azzal, hogy legyenek alapítványi, magán, akár vállalkozási formában egyetemek és főiskolák, de azt nem tudja elfogadni, hogy ez emberjogi ké rdés - szemben az egyházi intézményekkel , amelyek létükben emberjogi kérdésnek tekinthetők, hiszen a vallásos emberek nevelése, vagy a vallásos emberek iskolához való jutása akár a közoktatásban, akár a felsőoktatásban nem választható, nem esetleg megval ósítható, hanem kötelezettsége egy országnak. Ezért - úgy gondoljuk, hogy - nagyon fontos törekvése az ellenzéki pártoknak - és reméljük, hogy ebben támogatást kapunk a kormánypárti képviselőktől is , hogy az egyházi intézményeket másfajta rendszerbe teki ntsék, és kötelezettségnek az állami, oktatási intézményi rendszerhez hasonló kötelezettségnek.
