Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 4 (184. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - MIAKICH GÁBOR (MSZP):
4202 a feladat, elkerülnek tőle azok a problém ák és azon a problémák megoldásába való beleszólási jog, amely igenis a településen lakók problémáját érinti. Ilyen mai példa, mondjuk, a tűzoltóság megoldása vagy a középfokú oktatás kérdése, vagy régebben a körzeti általános iskolák dolga. Tehát láthatju k, hogy bár lehetett több esetben megoldás, nagyon sok problémával terhelt. A másik megoldás lehet az önkéntes társulások dolga, és a múlt évi költségvetési törvényben erre jelentős megoldások történtek már, amikor az állam dotálta azt, hogy társulások jöj jenek létre, és önkéntes társulással oldják meg a problémákat önkormányzatok. Mi lehet mégis itt a probléma, amiért felvetődik az, hogy kötelező társulást is létrehozni. Ez pedig az a dolog, hogy bizonyos esetekben - és itt talán a kommunális ellátásokat h ozhatnám példának , nagyon sok érdekellentét lehet éppen azoknál a településeknél, amelyek kiszakadva ebből a regionális megoldási problémából, olcsóbban vagy egyszerűbben, vagy csak saját hatáskörében szeretnék megoldani a problémát, és ezért az országna k, a települések többségének viszont vagy gazdasági, vagy szakmai szempontból nem megoldható a kérdés. Éppen ezért, ezen problémák miatt merült fel az, hogy bizony kötelező önkormányzati társulásokat is létre kell hoznunk. Azért merül fel, mert hogyha bele gondolunk abba, hogy az Európai Önkormányzati Charta mit mond például a helyi közösség iránti felelősségről, akkor annak az egyik gondolata éppen az, hogy azoknak a hatóságoknak kell viselni ezt a felelősséget, amelyek a legközelebb állnak az állampolgárok hoz, és egy másik pontban pedig kimondja azt, hogy megfelelő szakmaiságot kell biztosítani. Ez a két szempont nagyon sok esetben csak úgy értelmezhető, hogyha bizony az állam meghatározott esetekben kötelező társulást ír elő. Mi lehet ennek a kötelező tár sulásnak az előnye? Az előbb említettem, a feladattelepítést, illetve az önkéntes társulásokat. Bizony ezáltal - bár látszólag szabadságfokszűkülés történt az egyik oldalon - megmarad bizonyos szabadságfok. Éppen az a szabadságfok, hogy ebben a társulásba n az önkormányzatok mégiscsak beleszólással bírnak ezekbe a feladatmegoldásokba, vagy hatáskörgyakorlásokba. Ezáltal, ahhoz képest, hogyha egy feladatot máshova telepítünk, mégiscsak egy bizonyos szabadságfok megmarad. És ha esetleges törvényi szabályozásb an az államot is megfelelően tudjuk korlátozni, akár azzal, amelyet javaslatom is tartalmaz, hogy egy kétharmados törvény szabályozza ezt a kérdéskört, és csak azokban az esetekben lehessen kötelező társulást előírni, amelyek kötelező feladatuk az önkormán yzatoknak, akkor belátható, hogy ez egy megoldása lehet az általam előbb említett hármas problémakörnek. És igenis ezért támogatom azt a koncepcióban megfogalmazott dolgot, amely azt írja elő, hogy törvény előírhatja a kötelező feladat- és hatáskör önkormá nyzati társulásban való ellátását. Nem lehet megkerülni ezt a kérdést tehát, és igenis foglalkoznunk kell azzal, hogy bizonyos esetekben törvényi előírással, kötelező jelleggel, kötelező társulással oldjanak meg feladatokat és hatásköröket az önkormányzato k. A rendelkezésemre álló rövid időben néhány gondolatot szeretnék még elmondani a területi önkormányzatok alakításának jogával, illetve ennek újragondolásával foglalkozó részhez. Számomra ez a problémakör nem úgy fogalmazódik meg, hogy mondjuk holnap vagy holnapután meg kellene szüntetni a megyei önkormányzatokat, hanem egy másik megközelítést szeretnék a tisztelt Ház elé tárni. Igenis el tudom képzelni, hogy a közeljövőben több koordinatív feladat kerül a megye önkormányzatához. De ez az újragondolás szó számomra annyit jelent, hogyha végiggondolom a ma önkormányzati fejlődését, és egy szintén leegyszerűsített hasonlattal, mondjuk, a településfejlesztési törvényt egy speciális társulási törvénynek hívom, amely biztos, hogy olyan kistérségi együttműködéseke t fog előhozni és megvalósítani, amelyek egy szerves fejlődés után nagyobb régiókban, nagyobb területi egységekben fognak különböző együttműködéseket, feladatmegoldásokat indukálni, akkor ha ebből a szempontból gondolom végig azt a problémát, hogy újragond olni ezt a területi önkormányzat alakításának jogát, akkor én azt mondom, hogy igenis az alkotmánykoncepcióban és majdan az alkotmányban is úgy kell megoldani ezt a kérdést, hogy utakat nyissunk és ne lezárjuk, hogy egy szerves fejlődésnek lehetősége legye n az alkotmány módosítása
