Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 4 (184. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. VARGA ISTVÁN (MDF):
4203 nélkül, és úgy változhassék az önkormányzati rendszer, amely az előző témában, a szakmai, gazdasági és települési szempontokat együttesen megvalósító és optimalizáló önkormányzati rendszernek utat nyissunk, és ezeket a megoldási m ódokat és mozgásmódokat lehetővé tegyük. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Miakich Gábor felszólalását, soron következik Varga István, a Magyar Demokrata Fórum részéről, őt követi majd Csiha András, a Magyar Szocialista Pá rt képviseletében. Megadom a szót Varga István képviselő úrnak. (12.00) DR. VARGA ISTVÁN (MDF) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Ma már aligha akad bárki ebben az országban, aki tagadná, hogy 1989. október 23án egy gyökeresen megújult tartalmú alkotmány született, s úgy vélem, az alkotmányozás szintjén a tulajdonképpeni rendszerváltozás már 1989ben bekövetkezett. Ezt azért kívánom elöljáróban leszögezni, mert olyan vélemények is elhangzottak, hogy alkotmányozási ké nyszerhelyzetben vagyunk, és a hatályos alkotmány teljes módosítása minden vonatkozásban indokolt. A Magyar Demokrata Fórum támogatja az új alkotmány meghozatalát, de nem bármilyen alaptörvényt és nem bármilyen áron. Meggyőződésü nk, hogy egy időtálló, új alkotmány megtárgyalása és elfogadása hosszú évekig eltartó folyamat, hisz ez az alaptörvény nemcsak a mi nemzedékünknek, hanem az ezredforduló magyarságának is szól. Szilárd álláspontunk az is, hogy az alkotmányozást széles körű társadalmi vitának kellett volna megelőznie, s az ma már nyilvánvaló, hogy a 45 napos időkeret, - amelyről Salamon László is beszélt , irreális volt. Nem értünk egyet az alkotmánykoncepció jelenlegi időkeretével sem, az pedig legalább is számomra elképzel hetetlen, hogy 1996. november 30ig már normaszöveget alkosson az Országgyűlés. Az alkotmány az ország, a nemzet, nem pedig a mindenkori parlamenti többség alaptörvénye, s ez okból az utóbbi nem nyúlhat hozzá bármikor és bárhogyan, sőt esetenként egymaga e gyáltalán nem nyúlhat hozzá az alkotmányban foglalt rendelkezésekhez. Pontosan az előzőek miatt komoly kételyeink vannak abban a vonatkozásban, hogy a kormányzó többség valóban konszenzuson alapuló alaptörvényt akar elfogadni, vagy olyan alkotmányt, amely döntően saját elképzeléseinek, politikai akaratának felel meg. A polgármesteri összeférhetetlenséggel kapcsolatos alkotmánymódosítás, a honvédelmi miniszter úr elmúlt heti alkotmánysértése olyan kedvezőtlen jelek, melyek miatt komoly fenntartásaink maradna k. S felmerül az újabb kérdés is: tudjae a magyar társadalom széles közvéleménye, hogy új alaptörvény készül, hogy sorsáról rövidesen dönteni fognak? Ismerie az alkotmány koncepcióját? Megkérdeztüke a véleményét azokról a lényeges kérdésekről, amelyekbe n a széles közvéleménynek kell dönteni? Meggyőződésem, képviselőtársaim, hogy a válasz nemleges, hisz mint említettem, nem volt széles társadalmi vita, nem volt elegendő idő sem, hogy a magyar lakosság megismerje, tudja, hogy miről tárgyal ezekben a napokb an az Országgyűlés. S elmaradt az a népszavazás, melynek meg kellett volna előznie a koncepciók mostani tárgyalását, nevezetesen, hogy egykamarás vagy kétkamarás parlamentet akare a választópolgár, közvetett vagy közvetlen elnökválasztást? A Magyar Demokr ata Fórumnak is az az álláspontja, hogy az alaptörvény kodifikált változatának népszavazásra bocsátása elfogadhatatlan. Elfogadhatatlan azért, mert a polgár nem ismerheti meg az alaptörvény minden összefüggését és annak kihatásait, elfogadhatatlan azért is , mert népszavazással olyan kérdéseket érdemes vitára bocsátani, amelyek igennel vagy nemmel eldönthető. Az ország új alaptörvénye nem ilyen. Előadódhat olyan helyzet, hogy a választópolgárok az új alaptörvény tartalmának 99%ával azonosulni tudnak ugyan, azonban egykét népszerűtlen rendelkezés miatt lelkiismereti konfliktusuk támad, vagy az egészet elvetik, vagy az egészet elfogadják.
