Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 4 (184. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DEUTSCH TAMÁS (Fidesz):
4197 Az uralkodó álláspontok szerint az állam feladata, hogy biztosítsa a piacgazdaság működésének feltételrendszerét, az alkotmányos alapjogoknak, a tulajdonhoz való jognak, a vállalkozás és verseny szabadságának , a hátrányos megkülönböztetés tilalmának érvényesítésén, a monopóliumok kialakulásának megakadályozásán keresztül. A szabályozási elveket áttekintve azt állapíthatjuk meg, hogy a javaslat e feltételeknek megfelel, így a gazdasági alkotmányosságot megfelel ő módon biztosítja. Nem feledkezhetünk meg ugyanakkor arról, hogy az állam nemcsak a piaci feltételeket, a gazdasági alkotmányosságot biztosítja, hanem tulajdonos is, és ennek következtében részese a piaci viszonyoknak. A gazdasági alkotmányosságbó l is következik, hogy az állam tulajdonosi és közhatalmi funkcióit következetesen szét kell választani. Piaci megjelenése esetén az állam ugyanolyan jogosítványokra tarthat igényt és ugyanolyan kötelezettségek terhelik, mint a piac bármelyik más szereplőjé t. Nem említik a szabályozási elvek azt, hogy az állam tulajdonosi minőséggel is rendelkezik, mi több, egyes tulajdoni tárgyak kizárólagos állami tulajdonban lehetnek csak, és egyes tevékenységek folytatását az állam magának kizárólagos jogkörrel a törvény ben fenntarthatja. Úgy ítélem meg, hogy a kérdésnek a szabályozása akár csak a jelenleg hatályos 10. § szintjén szükséges, mint ahogy szükséges utalni az állami tulajdon funkciójára, működtetésének céljára is. Végül fontosnak tartanám az állami vagyonnal t örténő gazdálkodás alapvető elveinek alkotmányos rögzítését is. Tisztelt Országgyűlés! A rendelkezésemre álló idő sajnos lejárt, így a kérdés további vizsgálatától el kell tekintenem. Összességében úgy ítélem meg, hogy a szabályozási elvek közpénzügyekről szóló fejezete a pénzügyi és gazdasági alkotmányosságnak, az alkotmányba történő beemelésével korszakalkotó lépésnek tekinthető a magyar alkotmányozás történetében. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Kristóf István felszólalását . Soron következik Deutsch Tamás, a Fidesz részéről, őt követi majd Miakich Gábor, a Magyar Szocialista Párt részéről. Megadom a szót Deutsch Tamás képviselő úrnak. DEUTSCH TAMÁS (Fidesz) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az alkotmány szabál yozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat II. részében foglalt kérdésekhez szeretnék hozzászólni. Egész pontosan: a II. részéhez, amely az emberi és állampolgári jogokkal kapcsolatos rendelkezéseket, koncepcionális elemeket tartalmazza. Annak is egyik, nyugodtan mondhatom, hogy politikai szempontból talán az egyik legkényesebb emberi szabadságjoggal, állampolgári szabadságjoggal, sajtószabadsággal összefüggő részével szeretnék foglalkozni. Én azt hiszem, hogy nem véletlen és nem is hiábavalóak azok a történeti tárgyú hozzászólások, amelyek bizonyos alkotmányos szabályozási kérdésekkel kapcsolatban a szabályozás tárgyát érintő történeti vonatkozásokat is próbálják felvázolni. Én azt gondolom, hogy ezzel a kérdéssel kapcsolatban talán fölösleges, és eltekinthetünk attól. Egy picit talán nagyképű megközelítés lenne, hogy a sajtószabadság XVII. században megfogalmazódó alkotmányos elveinek, a XVIIIXIX. században történt első kodifikációjától elindulva a XX. századi sajátosságokig tartó történeti át tekintést adnék én most itt elő. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a modern parlamentáris demokráciák a polgári demokráciák működése szempontjából meghatározó szabadságjogról van szó. Tehát különös figyelmet kell - azt gondolom - szentelnünk ennek a szaba dságjognak, mind az alkotmány koncepciójának a tárgyalása során, mind pedig az alkotmánykoncepció elfogadását követően, az új alkotmány normaszövegének a meghatározásakor.
