Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 4 (184. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DEUTSCH TAMÁS (Fidesz):
4198 Én hozzászólásomban a sajtószabadság által szabályozott kérdéseknek az elektronikus sajtóra vonatkozó kérdéseivel, összefüggéseivel szeretnék foglalkozni. Nyilvánvaló, hogy a XX. században az is komoly, az alkotmányos szabályozás szempontjából alapvető kérdéseket vet föl, hogy a sajtó struktúrája a XVIIIXIX. századi viszonyokhoz képest a lapvetően megváltozott a XX. században. A tömegsajtó viszonyaira milyen módon és milyen szükséges változtatások vagy módosulások mentén alkalmas a sajtószabadság klasszikus alkotmányos elve. Erre a kérdésre is azt gondolom, hogy választ kell találnunk az ú j alkotmány megfogalmazásakor. Ugyanakkor amivel - még egyszer mondom - most konkrétan foglalkozni szeretnék, az az elektronikus sajtóra, tehát a rádiózásra és televíziózásra vonatkozó alkotmányos szabályozásnak a kérdése. Megítélésem szerint - a FideszMa gyar Polgári Párt parlamenti képviselőcsoportjának megítélése szerint - az új alkotmány szabályozási koncepciójában szereplő megfogalmazás - amennyiben az nem változik - jelentős visszalépést jelentene a mai alkotmányos szabályozáshoz képest, különös tekin tettel arra, hogy a parlament tavaly év végén, meglehetősen hosszú politikai és szakmai huzavona után elfogadta a rádiózásról és televíziózásról szóló törvényt. Miért állítom azt, hogy a szabályozási koncepcióban szereplő azon szövegrész, amely a rádiózáss al és televíziózással kapcsolatban a következő megfogalmazást tartalmazza: hogy a sajtószabadság alkotmányos szabályozásánál a közszolgálati rádió és televízió hiteles, pontos, tárgyilagos tájékoztatási követelményeit is meg kell jeleníteni, ez a szövegrés z visszalépést jelentene a mai szabályozáshoz képest? Megítélésem szerint azért, mert egyrészt a szabályozási koncepcióból hiányzik a rádiók és televíziók, a rádiózásról és televíziózásról szóló magyar törvény kategóriarendszere szerint a műsorszolgáltatók függetlenségére vonatkozó utalás, másrészt a mai hatályos alkotmányos rendelkezésekhez képest, illetve az elfogadott médiatörvényhez képest visszalépést jelent az, ha az alkotmánykoncepcióban csupán a közszolgálati rádiók és televíziók műsorszolgáltatásáv al kapcsolatban teremtené meg az alkotmány - rövidebb meghatározással élve - a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségét, és az úgynevezett magán- vagy kereskedelmi rádiók és televíziók műsorszolgáltatásával kapcsolatban ezt az alkotmányos követelményt az alkotmány koncepciójának a jelenlegi szövege nem teremtené meg. Megítélésünk szerint helytelen lenne, hogyha ez így maradna. Éppen ezért az alkotmánykoncepció vonatkozó részéhez a frakciónk módosító javaslatot fog benyújtani. Én azt hiszem, hogy érdeme s ebben a kérdésben, amely kérdésnek az egyik vonatkozása, a kiegyensúlyozottságnak a szerepeltetése - nem csupán a közszolgálati intézményekkel kapcsolatban, hanem az úgynevezett kereskedelmi, tehát magán tévékkel és rádiókkal kapcsolatban - vitát váltott ki az alkotmányelőkészítő bizottságban és legnagyobb sajnálatunkra az alkotmányelőkészítő bizottság nem osztotta a Fidesz álláspontját a tekintetben, hogy a mai szabályozást kéne továbbra is szerepeltetni, a mai szabályozásnak megfelelő alkotmányos szab ályokat kéne megfogalmazni az új alkotmány koncepciójának előkészítése során is és majd az alkotmány megszövegezésekor is. Nem lényegtelen tehát a kiegyensúlyozottság és a függetlenség kapcsán egy rövid kitekintést végrehajtanunk néhány európai ország, egykét európai ország szabályozását illetően, illetve a tengerentúli szabályozást illetően is. Ezek a példák egyértelművé és világossá teszik, hogy az európai országokban a ma érvényes alkotmányos szabályok - az európai országokban ma hatályos, úgynevezett m édia jogszabályok, média törvények, a rádiózásról és televíziózásról szóló európai törvények - tartalmazzák azt a klauzulát, amely garanciát jelent elsősorban a közszolgálati intézmények esetében; de nagyon sok szempontból a magyarországi jogalkotás szempo ntjából mintaként szolgáló német törvény, az úgynevezett magántelevíziók és rádiók esetében is tartalmazza a függetlenség klauzuláját, ugyancsak a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége mind a közszolgálati intézmények, mind a
