Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 4 (184. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KRISTÓF ISTVÁN (MSZP):
4196 közteherviselésben benne foglaltatik az is, hogy jobb helyzetben lévő embertársaink a társadalom közös sz ükségleteinek kielégítéséhez nagyobb mértékben járuljanak hozzá, míg nehéz jövedelmi és vagyoni viszonyok között élő embertársaink mentesüljenek e kötelezettség alól. Tisztelt Képviselőtársaim! Közteherviselési kötelezettségünknek sokféle címen és sokféle formában teszünk eleget. Azt hiszem, annak alkotmányos rögzítését, hogy adót és más fizetési kötelezettséget, a személyi kört, a mentességek körét és a kedvezményeket csak törvényben lehessen megállapítani, minden további indoklás nélkül jogállami minimumk ént foghatjuk fel. Első pillanatban ugyanilyen kézenfekvőnek és indokoltnak tűnik annak kimondása, hogy az állam köteles az adórendszer kiszámíthatóságát biztosítani. Más eredményre juthatunk azonban akkor, ha ezt a tételt alaposabb vizsgálatnak vetjük alá . Az első ellenvetés az lehet, hogy valamennyien egyetértettünk azzal, hogy a megszületendő alkotmány normativitását kell erősíteni, és lehetőleg kerülni kell a végre nem hajtható, jogkövetkezmény nélkül sérthető deklarációkat. Mégsem ez a fő ellenvetésem, hanem az, hogy érzésem szerint ez a tétel már része a szabályozási elveknek. Az alapvető alkotmányos elvek és célok ugyanis tartalmazzák, hogy ki kell mondani a hatalommegosztás elvét, a jogállamiság és ennek részeként a jogbiztonság elvét, továbbá a hata lom erőszakos megszerzésének tilalmát. Véleményem szerint a jogbiztonság több más elv mellett magában foglalja a jogrendszer kiszámíthatóságának az elvét is, így ennek megismétlése az adójogszabályokkal összefüggésben felesleges. Tisztelt Országgyűlés! Hat ályos alkotmányunknak a közpénzügyek témakörében legkidolgozottabb része az Állami Számvevőkre vonatkozó rendelkezések. Magát a Számvevőszéket bizonyos értelemben koraszülöttnek is tekinthetjük, hiszen törvényi szabályozása az 1989. évi XXXVIII. törvénnyel történt, de alkotmányos meghatározására, emlékezetem szerint, csak az 1990es alkotmánymódosításkor került sor. Úgy tűnik, hogy a koraszülött az eltelt idő alatt megerősödött, szépen fejlődött. Ennek is betudható, hogy a szabályozási elvek az idevonatkozó rendelkezéseket a hatályos alkotmányt alapul véve kívánják szabályozni. Ezzel az elképzeléssel egyet is lehet érteni, de néhány észrevételem azért lenne. Úgy gondolom, hogy a költségvetési törvényjavaslat megalapozottságának vizsgálatát át kellene gondoln i, figyelemmel a nemzetközi gyakorlatra is. A feladatkör meghatározásánál igen körültekintően kell mérlegelni, hogy mi az, amelynek rögzítése az alkotmányban feltétlenül szükséges, és melyek azok a feladatok, amelyeket elégséges az Állami Számvevőszékről s zóló törvénybe utalni. Kérdés - tekintettel arra, hogy a szabályozási elvek a kétharmados törvények körének függését célozták meg , hogy a Számvevőszékre vonatkozó törvény marade kétharmados, vagy elfogadása egyszerű többséget igényel majd. Az elmúlt idő szakban az Országgyűlés igen bőkezűen látta el feladattal a Számvevőszéket. Amennyiben a törvény marad kétharmados, indokoltnak látnám annak rögzítését, hogy újabb feladatot az Országgyűlés csak ilyen arányban elfogadott törvénnyel határozhasson meg a Szám vevőszék részére, illetve az újabb feladatok a számvevőszéki törvény módosításával kerülhessenek előírásra. Indokoltnak látnám annak rögzítését, hogy a hatás- és feladatkör bővítése esetén, azzal egyidőben az Országgyűlés a megvalósítás feltételrendszerét is biztosítsa. Végül a Számvevőszék kiemelt jelentőségére, pontosságára tekintettel indokoltnak látom, hogy a Számvevőszék elnökének és alelnökének immunitását rögzítse az alkotmány. (11.30) Tisztelt Országgyűlés! A piacgazdaság és a demokrácia egymást fel tételező, összetartozó fogalompár, mint ahogy összefüggések tárhatók fel a diktatúra és a tervgazdaság fogalma között is. A piacgazdaságok létezése és működése kapcsán e század során mindinkább előtérbe került az állam szerepének vizsgálata, nevezetesen, h ogy az állam meddig avatkozhat be a gazdaságba.
