Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 4 (184. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ (MSZP):
4183 Tehát amennyiben a kormány elő kívánja terjeszteni a következő évi költségvetést, úgy a zárszámadásról mindenképpen a beterjesztésig az Országgyűlésnek határoznia kellene. Ez idő szerint azt jelenti, hogy a jelenlegi szabályokat figyelembe véve, a harmadik negyedév végéig, azaz szeptember 30ig, amíg a kormánynak be kell terjeszteni a következő évi törvényjavaslatot, amely költségvetésről szól, a zárszámadást az Országgyűlésnek el kell fogadn ia. Tudniillik addig nincs felmentve, közjogilag nincs felmentve a gazdálkodási felelősség alól a kormány, miközben már egy új év költségvetési javaslatát terjeszti a Ház elé. Megítélésem szerint a költségvetés elfogadásánál, illetve a költségvetés szabály ozásánál kissé részletesebben kell azzal is foglalkozni, amikor a költségvetést nem fogadja el a Ház. Nem tartom jó megoldásnak, bár alkalmazzák máshol is, az átmeneti gazdálkodásról szóló törvényt. Tudniillik, hogyha bizalmatlanság miatt úgymond nem fogad ja el a Ház a költségvetési törvényjavaslatot, akkor feltehetőleg az átmeneti törvényjavaslatot sem fogja elfogadni, azaz mindenképp az előző évi előirányzatok alapján kell tovább gazdálkodni. Ezért én javaslom megfontolni az alkotmányelőkészítő bizottság nak, hogy amennyiben úgymond bizalmatlanság miatt nem fogadja el a költségvetést a Ház, a miniszterelnöknek, illetve a kormánynak meg kell fontolni esetleg bizalmatlansági szavazás vagy valamilyen más intézmény bevezetését arra vonatkozóan, hogy egyáltalán egy ilyen fontos kérdésben, mint a költségvetés el nem fogadása, ezt követően a kormány mennyiben bírja az Országgyűlés bizalmát. A következő pontban a Magyar Nemzeti Bankról szeretnék néhány gondolatot elmondani. Jelenlegi alkotmányunk talán bővebben sza bályozza az MNBt, mint más jogintézményeket, és tisztán megjelöli hármas feladatkörét, amikor azt mondja, hogy: a törvényes fizetőeszköz kibocsátása, a fizetőeszköz értékállandóságának védelme és a pénzforgalom szabályozása a feladata. Azonban itt is még egyszer megjegyezném, hogy ugyanakkor arról sem az alkotmány, sem más törvény, az MNBről szóló törvény sem szabályoz, hogy Magyarország pénzrendszerét ki határozza meg, ki határozza meg azt a pénzt mint fizetőeszközt, amelyet a Magyar Nemzeti Bank kibocsá t. A koncepció - lehet, hogy tévedésből, lehet, hogy nem - úgy szól az elnök kinevezése mellett, hogy az alelnökök választásának a rendjéről is szólni kell majd az alkotmánynak. Azt gondolom, hogy ez így helytelen megfogalmazás, hiszen amennyiben az elnökö t kinevezi a köztársaság elnöke, úgy az alelnökökre is - úgy gondolom - ezt a szabályt kell alkalmazni, és e vonatkozásban már a szabályozási elveket is át kell fogalmaznunk. A Magyar Nemzeti Banknál vitatott kérdés volt, és talán a szakirodalomban is több ször felmerült, hogy mennyiben indokolt önállóságot adni az MNBnek, mennyiben indokolt önálló rendelkezési jogot az MNB elnökének adni. Én azt gondolom, hogy a Magyar Nemzeti Bank feladatkörében az állam egy feladatát teljesíti, amikor az előbb említettek ről - tehát a pénzkibocsátásról és a pénzforgalom szabályozásáról van szó. De ugyanakkor nem független az államtól, és teljesen nem független a szónak az abszolút értelmében a kormánytól sem, hiszen a kormánnyal együtt kell működnie a gazdaságpolitika végr ehajtásában, sőt a kormány gazdaságpolitikáját bizonyos szempontból támogatnia is kell a Magyar Nemzeti Banknak, hiszen e vonatkozásban akár az árfolyampolitika, akár más kérdésekben kötelező egyeztetést ír elő jelenleg is az MNBről szóló törvény. Ezért azt hiszem, hogy az új alkotmányban ezt a részét az MNB szabályozásának mindenképp erősíteni kell. A Magyar Nemzeti Bank vonatkozásában még azt meg kell említeni, hogy a jelenlegi szabályozásban nem tisztá zott, hogy vajon gyakorole valaki felette valamilyen ellenőrzést, adott esetben az Állami Számvevőszék vagy törvényességből, vagy törvényességi oldalról, vagy gazdálkodás szempontjából. Azt hiszem, hogy indokolt újragondolni ezt a részét is a dolgoknak, h iszen ahogy mondtam, a Magyar Nemzeti Bank független a kormánytól, de nem lehet független az államtól.
