Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 19 (147. szám) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1718. szám) általános vitájának folytatása - DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP):
418 üzletrészek gazdasági társaságba való átvitele vagy annak értéke. Mi lesz a csőd, a felszámolás késő bbi sorsa az üzletrészek vonatkozásában? A szövetkezet a gazdasági társasággá történő átalakulás esetén csak akkor szűnne meg, ha teljes egészében átalakult, azaz a gazdasági társaságba valamennyi tag belépett. Ez a szabályozás nyilván csak szövegpontosítá s, nagyobb jelentősége nincs - esetleg jogilag van. A szövetkezet gazdasági társasággá történő átalakulása kapcsán a társaság alapító ülésén az alapítótaglétszám szempontjából nyilván azokat kell figyelembe venni, akik a társaságba belépni kívánnak. Azt h iszem, ez az alakuló társaságoknál további gondot és problémát fog okozni a visszamaradó szövetkezeti tagok viszonylatában. (18.50) Tudniillik a visszamaradó tagoknak nem kell a társaság vonatkozásában dönteniük. A javaslat továbbá pontosítja a törvé ny szövegét akként, hogy a társaság törzstőkéjébe mi tartozik. Azt hiszem, ez is egy szövegpontosítás, amely azonban lényeges, különösen gazdasági vonatkozásban. Visszatérjek az üzletrészekre: megközelítőleg ma 1300 szövetkezet van, 250 milliárd mérleg sze rinti vagyonnal vagy üzletrésszel gazdálkodik. Ebből 40 százalék a tag és alkalmazott, 40 százalék nyugdíjas, 20 százalék kívülálló, tehát még 50 százalék sem lép be a gazdasági társaságba. A jövő útja az üzletrészek fokozatos felvásárlása - de nem a tulaj donosok kisemmizésével. Értékarányosság érvényesüljön: valóban meg kell találni, hogy a szövetkezeteknek névlegesen kimutatott üzletrészértéke a vagyonhoz hogyan viszonyul s milyen százalékos arányban képezhet guruló forintot. Kérem szépen, el kell dönteni a gazdasági társasággá való átalakulásnál, mi legyen a bérleti föld sorsa - kiviszie a gazdasági társaságba, visszamaradó lesz , e földeknek használati és birtoklási viszonyait is, netalán a tulajdonosi jogokkal is foglalkozni szükséges. Álláspontunk sz erint ez a törvényjavaslat a működési zavarokat és az érdekellentéteket nem fogja teljes mértékben megszüntetni, mert nem alapjaiban változtat meg bizonyos kérdéseket, mégpedig kormányzati közreműködéssel. Úgy ítéljük meg: szükséges lenne szétzilált, légür es térben lévő tulajdoni viszonyoknak a rendezése; a mezőgazdaság támogatásával szükséges számolni, nem a bankokat kell előbb konszolidálni, hanem a magyar mezőgazdaságot. A szövetkezetek ne csupán termeljenek, hanem értékesítsenek is, de ne a jelenlegi fo rmában. Szerkezetváltásra lenne szükség, a tájjelleg szerinti termékelőállításra a szövetkezeti és magángazdálkodásban egyaránt. A szakemberek újbóli foglalkoztatásának meg kellene keresni a lehetőségét, javítva ezzel a tanyai életkörülményeket és a falus i életkörülményeket egyaránt. Tudniillik a szövetkezetek korábban a településeken valóban egy szociális hálót húztak az ott lévő tagok és alkalmazottak köré, és azt hiszem, hogy az elmúlt időszakban ahol a szövetkezetek megszűntek, ez a háló már teljesen s zéthullott, ugyanakkor ahol a szövetkezetek gazdaságilag lehetetlenültek el, ugyancsak nem működik ez. Magyarországon megvan a lehetősége gazdaságilag, az éghajlati viszonyok tekintetében és a szakember, a szürkeállomány tekintetében is, hogy egy jól prosp eráló magyar mezőgazdaságnak legyünk a haszonélvezői. Ehhez azért nyilvánvalóan bizonyos rendteremtésre van szükség: a tulajdon zavarosaiban halászók gátlástalan magatartásának felelősségre vonására, a korrupció teljes fölszámolására. Mindezek figyelembevé telével józan paraszti ésszel kellene átgondolni valóban a szövetkezések jövőképének kialakítását és az egész magyar mezőgazdaság támogatását. Én úgy hiszem, hogy ha ezzel a törvényjavaslattal bizonyos kérdések meg is oldódnak, de koncepciójában azért ez n em fog megoldódni. Ha mindezeket figyelembe veszem, én alapjaiban azt a gondot látom, hogy hiába fog a kormány több soron módosítani, a szövetkezetekre vonatkozó vagy a magyar mezőgazdaságot érintő jogi szabályozásokkal kísérletet végezni. Alapjaiban kell megoldania, elsősorban az üzletrészek tekintetében, vagy a kívülálló vagy passzív
