Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 19 (147. szám) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1718. szám) általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP):
419 üzletrésztulajdonosokat kell a szövetkezetről leválasztani. Hogy ennek milyen gazdasági nehézségei vannak? Nyilvánvalóan a kormánynak, illetve az előterjesztőnek kell megtal álni a módját, hogy a szövetkezetek valóban gazdaságosak legyenek, önkéntesek legyenek, és ebben a szövetkezeti mozgalom mellett az egyéni gazdálkodás is hasonló támogatásban részesüljön mindannyiunk érdekében. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a jobb olda lon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Orosz Sándor képviselő úrnak, MSZP. Őt követi Rusznák Miklós, KDNP. DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Három témához szeretnék hozzászólni az általáno s vita adta keretek között, és a végén egy kéréssel szeretném zárni. A három téma, amiről szólnék: egyrészt a mostani törvénymódosítás céljáról beszélnék, másrészt szeretnék szólni a kormányelőterjesztés születésének történetéről - elsősorban azért, hogy szóba hozhassam a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének manchesteri kongresszusát , harmadikként pedig ahhoz a vitához szeretnék hozzászólni, ami a szövetkezeti jövőképet illeti. Szeretném mindenekelőtt rögzíteni azt, hogy bármely törvénymódosítás célja javítani a helyzeten. Ha nem ilyen törvénymódosítás készül, akkor úgy gondolom, az Országgyűlés csak árt a viszonyoknak, nem hogy használna. Éppen ezért a szövetkezeti törvény módosításának csak az lehet a célja, hogy egyrészt a létező szövetkezetek létező gondjainak orvoslásához járuljon hozzá, másrészt pedig lehetővé váljék, vagy maradjon meg a lehetőség, vagy javuljon annak a lehetősége, hogy mindazon emberek számára, akik a szövetkezetben valamikor a jövőben gondolkodni akarnak, használható jogi eszköz legyen céljaik megvalósítására. Úgy gondolom, hogy ez a cél motiválta a törvény előkészítésének munkásait is. Ugyanakkor meg kell mondanom őszintén: én is úgy érzem, nem minden problémára sikerült megtalálni a választ. Ez, úgy gondolom, természetes olyan k örülmények között, amilyen körülmények általában a szövetkezeti ügyeket körbelengik itt az Országgyűlésben is. A megelőző vitanapok hangulatából is következik, hogy nem egyszerű dolog ma tisztességesen szövetkezeti törvényt módosítani. Különösen nem, amiko r az alaptételekkel is gondjaink vannak. S rögtön egy ilyen alaptétel: én személyesen Bernáth Varga Balázzsal tökéletesen egyetértek, miszerint az általános indokolás első mondata úgy hibás, ahogy van. Alapvető tévedés azt gondolni, hogy a magyar mezőgazda ság társadalmi és gazdasági átalakulása 1992től vette kezdetét. Nem, éppen ennek az ellenkezője az igaz. A rendszerváltozás időszakára, tehát '899091re a magyar mezőgazdaság, annak is leginkább a szövetkezeti szektora volt az, amelyik leginkább megfele lt valamilyen piaci követelményrendszernek. Itt, ebben a szektorban alakultak ki azok az érdekelőképek és érdekstruktúrák, amelyek a lehető legegyszerűbben lehetővé tették volna a piacgazdaságba való átmenetet, '92ben azonban drasztikusan közbeszólt a pol itika és a csírákat eltaposta, valami egészen más útra terelte a magyar mezőgazdaság, de más szövetkezetek fejlődését is. És való igaz - ebben a vonatkozásban is egyetértek sok előttem szólóval , hogy az egyik legtragikusabb tévedése ennek a politikailag motivált szövetkezeti átalakításnak az üzletrész olyan formában és olyan tartalommal való törvénybe iktatása és gyakorlata lett, amiről egyébként Bernáth Varga Balázs éppen az előbb itt szólt. Sajnálatos, de tény, hogy ennek alapján olyan folyamatok indult ak el Magyarországon, amik ma már azt is megnehezítik, hogy az üzletrész dolgában parlamenti vitát követően fölvállaljunk vagy fölvállalhassunk most, ebben a szent pillanatban jó döntést. Vélhetőleg emiatt is maradt ki az előterjesztésből. (19.00) Bernáth Varga Balázs számokat is mondott. Én csak csendben szeretném megjegyezni, ezek vélhetőleg még a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének 199394es adatain alapulnak. A szövetkezetek száma minden politikai ellennyomás ellenére növekedet t az
