Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 3 (183. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP):
4145 A magyar úttörőmozgalom a rendszerváltás folyamatában újragondolta feladatait, tevékenységi rendszerét. Félezer felnőtt és 70 ezer gyermek fo gadott hűséget a rőzselángos zászlóhoz, mindazokhoz az élményekhez, amit az úttörőmozgalom, a közösségi élet jelent. S bár a rendszerváltás óta a sajtó, tv, rádió keveset foglalkozott az úttörőkkel, vagy ha foglalkozott, akkor negatív értelemben, mintha az egykori úttörők valami bűnt követtek volna el. Pedig őszintén állítom, hogy egykori tanítványaimmal, ha találkozom, mind szívesen emlékezik vissza az úttörőévekre. Nekik a soksok vetélkedő, verseny és nyári tábor jut eszükbe, nem pedig a politika. Mint a hogy az úttörővezetők döntő többségét sem a politika vezérelte, hanem a gyermekek szeretete. A jelenlegi bázisszervezetek mindenféle ideológiától mentesek, egybefogja őket a humánum, szolidaritás, az aktivitás. Ezek jegyében született meg a jelszó: "Úttörő k a barátságos harmadik évezredért". 76 ezer gyermek és 500 közösség nevében kérem a magyar társadalmat, a közvéleményformáló erőket, személyeket, segítsék a gyermekközösségeket és azok vezetőit, kövessék bizalommal tevékenységüket. Számítsanak a tevékeny gyermekek részvételére a magyar társadalom soron lévő feladatainak megoldásában. Erejükhöz, képességükhöz képest készen állnak erre. Köszönöm a figyelmet. (Taps ) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend utáni felszólalá sra jelentkezett Semjén Zsolt képviselőtársunk, KDNP, akinek megadom a szót. (22.00) DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A millecentenárium évében, amikor a magyar nemzet számba veszi múlhatatlan értékeit, méltó, hogy az Orszá ggyűlésben is megemlékezzünk az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendről, a pálosokról. Mindennek külön aktualitást ad, hogy ez év tavaszától - 210 év után - újra van önálló magyar pálos rendtartomány. A pálosok története mindig szorosan összefüggött Mag yarország történelmével. Ebből az immár hét és fél évszázados történetből szeretnék most néhány képet felmutatni, annak alapján, amit a magyar pálosok önmagukról a legfontosabbnak tartanak. A szerzetesrendet Boldog Özséb alapította, aki éppen 750 esztendej e mondott le esztergomi kanonoki méltóságáról, és vonult remeteségbe a pilisi erdők mélyére. A tatárjárás után történt mindez, amikor újra kellett építeni az országot az iszonyatos rombolásból. Özséb atya Krisztus példájából pontosan tudta, hogy a fizikai munkán túl a szellem ereje, az imádságos, engesztelő lelkület is szükséges a nemzet boldogulásához. 1250 táján az éj sötétjében barlangja előtt imádkozva kicsiny lángokat látott fellobbanni, amelyek aztán egy nagy tűzgomolyagba olvadtak össze, és bevilágít ották a magyar éjszakát. Akkor kapta az indíttatást, hogy a különkülön élő magyar remetéket egy közösségbe gyűjtse össze. Példaképüknek az első remetét, Egyiptom Théba pusztájában élt Pált választották, innen származik a rend neve: Első Remete Szent Pál T estvéreinek Rendje, vagy röviden: pálosok rendje, akik Remete Szent Pál és Esztergomi Boldog Özséb mintájára akarják szeretni és szolgálni Istent és embertársaikat és tisztelni a Boldogságos Szűzanyát, aki a Magyarok Nagyasszonya, vagyis királynője első sz ent királyunk 1038ban tett végakarata szerint. Az új közösség a mai Kesztölc falu határában építette fel a Szent Keresztről nevezett templomát. A pálos rend fejlődését mutatja, hogy 1300ig 18 kolostort alapítottak. Az Árpádház kihalása után a pápa követ e, Gentilis bíboros a pálosok pilisszentlászlói házában tárgyalva tudta megnyerni Csák Máté oligarchát, hogy Róbert Károly pártjára álljon. A magyar eredetű rend, mint a közhangulat egyik tényezője, jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az Anjouházi királyok hazánk felvirágoztatói lehettek. 1327ben már kb. 40 pálos kolostorról tudunk 900 szerzetessel. Nagy Lajos uralkodása alatt további 23 kolostor létesült, köztük a híres - ma börtönként funkcionáló - márianosztrai rendház.
