Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 19 (147. szám) - A pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDF): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDF):
411 akkor egészen biztos, hogy az az alkotmány elvárásainak nem felel meg, magyarul: alkotmányellenes. Azt is mondja az Alkotmánybíróság, hogy az adattovábbítás meghatározott f eltételekhez kötése, továbbá a célhoz kötöttség az információs önrendelkezési jognak együttes garanciái. Ezeknek a feltételeknek ez a pont nem felel meg, tisztelt képviselőtársaim. Nagyon szépen kérem kormánypárti képviselőtársaimat és a jelen lévő pénzügy i államtitkárt: ne tessenek nekem azt mondani, hogy az a követelmény, hogy mi akkor léphetünk be ebbe az egyébként nagyon kívánt szervezetbe, ha egy alkotmányellenes törvényt hoz a parlament. Megpróbáltam utánanézni, hogy tulajdonképpen mik ezek a követelm ények, és nagyon figyelmesen elolvastam a fiskális ügyek bizottságának 1996. január 24én kelt állásfoglalását. Ebből azt olvastam ki, hogy ezek a követelmények nem arra vonatkoznak, hogy belül minden szerv mindenkinek a banktitkához juthasson hozzá, hanem arra vonatkoznak, hogy legyen lehetséges az államok közötti információcsere. Hadd jegyezzem meg, hogy ezzel az olvasattal nem állok egyedül, mert ugyanígy olvasta ki ezt ebből a jelentésből a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, aki azt nyilatkozta, hogy "a nemz etközi adócsalások elleni fellépés érdekében a pénzintézeti törvény banktitokkal összefüggő szabályozását a következő hetekben módosítani kell". Ami annyit jelent, hogy ha egy külföldi adóhatóság megkeresi a magyar adóhatóságot egy külföldi adóalany magyar országi pénzintézetnél vezetett számlájának az ügyében, akkor a magyar adóhatóság megkérhesse és továbbíthassa a kért adatokat. Pont. Ebben erre vonatkozóan több nincs. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindabból, amit most elmondtam, az a két dolog következik, h ogy a törvényjavaslatnak az a része, amelyik az információcseréről szól, az a törvényjavaslatnak - ha jól emlékszem - a (3) és (4) bekezdése. Elnézést, most éppen nem találom a törvényjavaslatot, de majdnem biztos, hogy így van... Igen, a (3) és (4) bekezd ése! Ez az, ami követelmény. Egészen biztos, hogy a feketegazdaság elleni küzdelemben hasznos dolog az, ha a jelenlegihez képest bizonyos szervek kicsit nagyobb mértékben férnek hozzá a banktitokhoz. Ezt nem is ellenezzük. Azt azonban igen, hogy az állampo lgárok teljesen kiszolgáltatottak legyenek, és hogy alkotmányellenes megoldás szülessen. És katasztrófának tartjuk azt a helyzetet előidézni, amelyet a kormány így idézne elő: teljes békében hozunk itt egy törvényt - hiszen mindnyájan tagjai akarunk lenni az adott szervezetnek , és utána megérjük azt a szégyent, hogy esetleg az Alkotmánybíróság egy óriási többséggel elfogadott törvény bizonyos részeit alkotmányellenesnek nyilvánítja. Hadd jegyezzem meg, hogy ezt a problémát a kormány sem gondolta - hogy mo ndjam? - olyannak, amit nem kell megoldani, hiszen erre nézve tett kísérletet is az elmúlt év végén. Igazán nem tudom, hogy miért nem tudott erre normálisan felkészülni. Az elmúlt év végén két törvényjavaslatot is elfogadott a parlament - pontosabban kettő ből is törvény lett , amelyek ugyanennek a problémának a megoldására születtek volna. Az egyik az adóeljárásról szóló törvény módosítása - ez a 3. számú melléklet D) pontjának 5. pontja , amely az adóhatósággal kapcsolatban a banktitokra vonatkozna. Egyé bként ezt a részt ez a javaslat most nemes egyszerűséggel hatályon kívül helyezi. Ez is a kormány meggondolatlanságát és kapkodását mutatja, mert eszerint a Pénzügyminisztérium egykét hónappal ezelőtt még nem tudta, amit most tud, vagy most nem tudja, ami t akkor tudott... - vagy egyáltalán nem tudom, hogy valamikor is tudotte valamit. Ugyanakkor ugyancsak tavaly év végén, december 1jén jelent meg - itt van előttem - a vámtörvény, amely vámtörvény 211. § (8) bekezdésében módosította volna a pénzintézetekr ől szóló törvényt, amely ugyanezt a k) pontot állapította volna meg, de azért legalább nem ennyire alkotmányellenesen. Azt már csak mellesleg jegyzem meg: tekintettel arra, hogy erre a vámtörvény hatályba léptetési szabályaitól eltérő hatályba léptetési sz abályt nem tartalmazott, ezért ez még hatályba se lépett, hanem majd a vámtörvénnyel együtt, ha jól számolom, április 1jén, hiszen a kihirdetését követő negyedik hónap első napján lép hatályba. Tehát április 1jén lépne hatályba, de a