Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 19 (147. szám) - A pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDF): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDF):
410 Ugyanakkor azt is kénytelen vagyok elmondani, ami valószínűleg szintén nyilvánvaló, hogy az MDF Magyarországot mindig is jogállamként képzelte el, és nem hajlandó támogatni semmi olyan törekvést sem, amely ezeket a jogállami kereteket túllépné. Ezért nem nézhetjük tétle nül azt, hogy a kormány egy jó cél ürügyén megpróbálja kiszolgáltatottá tenni az összes magyar állampolgárt. Nem tűrhetjük azt, hogy a kormánynak az a kapkodása, amely általában is, és egyébként ezt a témát érintően is rendkívüli módon jellemző, lehetővé t egye azt, hogy bizonyos állami szervek, sőt nem állami szervek, hiszen a társadalombiztosítás nem ilyen, korlátlanul beletúrhassanak az emberek magánéletébe, hogy korlátlanul, zavartalanul és alkotmányellenesen érinthessék a magánszférát, hogy teljesen vét len emberekről minden gyanú nélkül adatokat összesíthessenek, gyűjthessenek, és ezzel lehetővé váljon az állampolgárok zaklatása. Miért mondom ezt? Azért, mert a törvényjavaslatnak ez a bizonyos inkriminált mondatrésze így szól: A "banktitok" nincs, magyar ra lefordítva: törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében vagy körében - attól függően, hogy a parlament melyik megoldást fogadná el - az adó- és vámhatósággal, valamint a társadalombiztosítási szervvel szemben a pénzintézethez intézett írásbel i megkeresés esetén. Ha a parlament elfogadná ezt a megoldást, ez azzal a következménnyel járna, hogy az adóhatóság, a vámhatóság és a társadalombiztosítási szerv minden alkalmazottja, mindenféle indokolás nélkül, ha írásban fordul az adott bankhoz, akkor mindenkire vonatkozóan mindenféle banktitkot megkaphat. A banktitok körébe nagyon sok minden tartozik. A pénzintézeti törvény szerint: banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzintézet rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél személyé re, adataira, vagyoni helyzetére, gazdálkodására, valamint a pénzintézet által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzintézettel kötött szerződéseire vonatkozik. (18.10) Tehát az adott törvénymódosítás azt jelentené, ha a parlament ezt így elfogadná, tisztelt képviselőtársaim, hogy az itt felsorolt adatokhoz ez a három szerv - két hatóság és a társadalombiztosítás - mindenféle korlátozás nélkül, minden állampolgárra és jogi személyre vonatkozóan hozzájuthatna. Ezek az adatok, amelyek a banktitok részét képezik, személyes adatok. A személyes adatokkal és a személyes adatok védelmével kapcsolatban az Alkotmánybíróságnak számtalan döntése van. Engedjék meg nekem, hogy - nem az összes döntést ismertetve - ezeknek a lényegét ismertessem meg ö nökkel. Az Alkotmánybíróság egyik döntése így szól: "Személyes adatot felvenni és felhasználni általában csakis az érintett beleegyezésével szabad. Mindenki számára követhetővé és ellenőrizhetővé kell tenni az adatfeldolgozás egész útját, vagyis mindenkine k joga van tudni, ki, hol, mikor, milyen célra használja fel az ő személyes adatát. Kivételesen törvény elrendelheti a személyes adat kötelező kiszolgáltatását - itt erről az esetről van szó , és előírhatja a felhasználás módját is. Az ilyen törvény azonb an korlátozza az információs önrendelkezés alapvető jogát, ezért csak akkor alkotmányos, ha megfelel az alkotmány 8. §ában megkövetelt feltételeknek." Az alkotmány 8. §a arról szól, hogy az alapvető jogokat és kötelességeket törvény állapítja meg, az ala pvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. Egyéb korlátozás viszont csak rendkívüli körülmények között lehet - ahogy az Alkotmánybíróság mondja: csak elkerülhetetlen esetben , akkor, ha a korlátozás elkerülhetetlenül szükséges, és az a korlát ozással elérni kívánt célhoz képest arányos. A törvényjavaslat azt mondja, hogy feladataik ellátása érdekében nyúlhatnak a banktitokhoz ezek a szervek. Az Alkotmánybíróság szerint azonban a feladatellátás - megint csak idézek egy törvényből - megragadhatat lan kategória. Tehát ha csak ennyi van egy törvényben és nincs pontosabb körülírás,
