Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 30 (182. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
3947 származásúaknak juttatnánk, és a minden emberre kiterjedő alapjogok már a harmadik, a legszélesebb kategória lenne. Itt utalok a német és a spanyol alkotmányozási szabályozásra. Tehát az én javaslatom a német és a spanyol alkotmányo s rendhez közel álló megoldás lenne; tehát lenne egyrészt az állampolgárságon járó jog, másodikként lenne a magyarsághoz tartozás joga, és végül a harmadik kategóriába tartozna az emberi jogokon járó alapjog. Tehát e három kategória szerintem a mi viszonya inknak sokkal inkább megfelelne, mint ahogy azt a jelenlegi koncepció tartalmazza. Ugyanis ennek révén az új alkotmány nemcsak a szűkebb körben vett magyar államalkotmány lenne, hanem ennél sokkal szélesebb körben átfogó fogalomra terjedne ki, az egész mag yar nemzetre, és ez - épp az előbb említett rendelkezések, tehát a nemzetközi rendelkezések következtében elveszett sok millió magyar állampolgárra tekintettel - a mi viszonyainknak sokkal inkább megfelelő szabályozás lenne. Megfontolandónak tartom, ez a k övetkező témakört illető elgondolása a Kisgazdapártnak, hogy az emberi méltóság sérthetetlenségét ne mint alapjogot, hanem mint alkotmányos célkitűzést fogalmazza meg az alkotmány. Most miért van erre a különbségre szükség? Miért hívja fel a Független Kisg azdapárt a tisztelt Ház figyelmét erre a disztinkcióra? Ez a követelmény ugyanis sokkal absztraktabb szinten helyezkedik el, mint a tényleges alapjogok, és így a normatív iránymutatás nagyon kevés ahhoz, hogy egyedi ügyekben alkotmányos panaszt vagy egyéb alkotmánybírósági eljárást lehessen kezdeményezni. A normatív tartalom hiánya miatt ez egy biankó csekk az Alkotmánybíróság kezében, amely túlzottan nagy hatalmat tud adni számára a törvények megsemmisítésénél. Ennél a problémánál kell kitérni arra, hogy a magyar Alkotmánybíróság épp az emberi méltóság sérthetetlenségének formuláját használta fel az elmúlt években egy saját maga által létrehozott alkotmányos alapjog, az úgynevezett általános személyiségi jog kinyilvánítására. Ennek kapcsán azután azt a jogo sítványt vindikálta magának, hogy ebből az anyajogból a későbbiekben önmaga olvaszthasson ki további alapjogokat. Ez az eljárása a legmélyebben sértette azt az elvet, hogy az Alkotmánybíróság az alkotmány őrzésére rendelt szerv, és az alkotmányozás nem őt, hanem a magyar népet és az általa választott Országgyűlést illeti meg. Ezen eljárásából következett azután a híreshírhedt láthatatlan alkotmány koncepciójának kimondása, amelyre már oly sok hivatkozás történt e Házban, amely szerint az alkotmánybírákat t énylegesen a saját, korábbi döntéseikkel létrehozott láthatatlan alkotmány köti és nem Magyarország írott alkotmánya. Hogy ez a világon mindenhol szemben áll az alkotmánybíráskodás eszméjével, azt tanúsíthatja a német Alkotmánybíróság közelmúltban hazánkba n tartózkodott elnöknőjének kijelentése is, aki a Heti Világgazdaság című lapban adott interjújában élesen elutasította a láthatatlan alkotmány koncepcióját. Mindezek fényében, a Független Kisgazdapárt nevében javaslom, hogy a valamikor létrehozandó új alk otmányban vegyük fel az alapjogi rész végén, egy külön paragrafusban annak kimondását, hogy a magyar Alkotmánybíróság kötve van az alkotmány szövegéhez és új alapjogot csak az arra illetékes Országgyűlés állapíthat meg, alkotmánymódosítási eljárás keretéb en. Csak ennek kimondásával maradhat meg Magyarország az alkotmányos jogállam keretei között, különben, igen tisztelt képviselőtársaim, ez az egész alkotmányozási folyamat nevetségessé válik, mert ha az Alkotmánybíróság, a láthatatlan alkotmány kapcsán bár mikor gyökeresen más álláspontra helyezkedhet, mint amilyen alkotmányt esetleg a tisztelt Ház fog majd népszavazással megerősítetten létrehozni, akkor én úgy gondolom, hogy néhány alkotmánybíró fölé helyezkedhet az egész magyar nemzetnek, ez pedig semmikép pen nem kívánatos és különösképpen nem jogállami. A következő alapjogi résznél érintenünk kell az élethez való joggal való kapcsolatban a halálbüntetést kérdését. Ez olyan fontos kérdés, hogy nem lehet megkerülni ennek alkotmányszintű szabályozását. Az alk otmány elfogadásának népszavazással megerősítése komédiává válik, ha a
