Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 30 (182. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
3946 megszabják a prez idenciális köztársaság, illetőleg a kancellári típusú miniszterelnök cselekvésének mozgáskörét úgy kellene behatárolni, hogy az mindenki számára világos és félreérthetetlen legyen. Ebben a körben ki kellene terjeszteni a népszuverenitással kapcsolatos alko tmányjogi rendelkezéseket is, és ebben az esetben biztosított lenne a valóságos és többpárti parlamenti demokrácia szabályozottsága Magyarországon. Legyen szabad rámutatnom arra, hogy az elmúlt évek tapasztalatai a Független Kisgazdapártot meggyőzték arról , hogy az Országgyűléstől független és közvetlenül a nép által választott államfő széles, prezidenciális hatalma, a válságból való kikerülés érdekében a legmegfelelőbb államformát eredményezné. Miután azonban ez a kérdés úgy tűnik, a többi párt álláspontja szerint eldőlt, ezért engedjék meg, hogy a jelenlegi keretek között fejtsem ki a Kisgazdapárt álláspontját. Amikor a koncepció tartalmi kérdéseinek taglalására rátérek, hadd jelezzem a Kisgazdapárt részéről az alkotmány eddigi előkészítésének módjával kap csolatban megfogalmazott alapvető kritikát. Ez az előkészítés ugyanis a nyilvánosság háta mögött folyt, és hadd emlékeztessem arra igen tisztelt képviselőtársaimat, hogy éppen ezért a Független Kisgazdapárt az alkotmányozási folyamat kezdeti szakaszában ne m is vett részt, hanem követelte, hogy a civil és egyéb szervezeteket vonjuk be az alkotmányozási folyamatba, hiszem alkotmányozni nem hat vagy jelenleg hét pártnak kell, és nem lehet megengedni, hogy az egész alkotmányozás folyamata hat vagy hét ambiciózu s országgyűlési képviselőre szűküljön le. Egyértelmű tehát, hogy a társadalmi és a civil szervezetek kirekesztése az alkotmányozási folyamatból rendkívül súlyos sérelme az alkotmányozási folyamat kezdetének, szerintünk megbénítja az egész alkotmányozási fo lyamatot. Igaz, hogy később nyilvánosságra hozták a kész alkotmánykoncepciót, azonban a társadalom szélesebb körei ehhez már nem képesek érdemben hozzászólni, így félő, hogy ismét csak egy papíralkotmányunk lesz, nem pedig egy valóságos alkotmány, olyan al kotmány, amely egy, a teljes társadalomra kiterjedő alkotmányozási folyamat eredményeként jött létre. Ez sajnos, a Kisgazdapárt álláspontja szerint, lehetővé teszi a későbbi tetszőleges értelmezését az alkotmánynak, és miután ebben eddig is döntő szerepet a szűk hatalmi érdekkörben mozgó médiák határozták meg, ilyen módon tehát az egész alkotmányos rendünk egy szűk médiahatalom rendelkezésére fog állni. Ezek után konkrétan, az egyes alkotmányjogi rendelkezések tervezett tartalmához a következő megjegyzéseke t, illetőleg módosító javaslatokat kívánom fűzni. "Az állampolgárság" című részhez. A Független Kisgazdapárt megítélése szerint, az állampolgárság honosítás útján történő megszerzésénél a magyar származásúak kedvezményes elbírálását a koncepciónál sokkal erősebben kell előírni. A határainkon túl élő több millió magyar ember ugyanis korábbi nemzetközi szerződések következtében vesztette el állampolgárságát, és ezeknek újbóli magyar állampolgárrá válását sokkal szabadabban kellene lehetővé tenni, mint az a j elenlegi kormányzati elképzelésekben él. (8.20) Különösen sürgetővé teszi ezt az a körülmény, hogy erősen fogy a hazai magyarság száma - és most nem akarom részletezni ebben a jelenlegi kormányzat intézkedésének felelősségét , de kétségtelen, hogy a konce pcióban a magyar származásúak honosítására két, meglehetősen lagymatag, kedvezőbb feltételek biztosíthatók megfogalmazása helyett sokkal bölcsebb lenne, a magyarság erőteljes támogatását ide beilleszteni. Javaslatunk a kifogásolt szövegré sz helyett az, hogy a magyar származásúak számára a honosítást a lehető legkisebb formalitások megkövetelésével és a legrövidebb idő alatt kell biztosítani. "Az emberi és állampolgári jogok" részhez. Az emberi jogok és az állampolgári jogok tisztább elhatá rolásához való koncepcionális kiindulás helyes törekvés, de végiggondolandó - tekintettel arra, hogy a hazánk határain kívül élő ötmillió magyar döntő része nem magyar állampolgár- , nem lennee helyes, ha bizonyos alapjogokat, az állampolgáron túli személ yi körből csak a magyar
