Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 19 (147. szám) - A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ):
395 Ugyanakkor az, hogy a három nagy ágazat közül az egyik, nevezetesen a népességnyilvántartás, vagyis a közigazgatási nyilvántart ások legalapvetőbbike, a közigazgatásai alapnyilvántartás, egy kismértékű módosítással a jelenlegi személyazonosító jelet használhatja tovább, a másik érdek, a közigazgatás működési érdeke figyelembevételét tükrözi. Amint elhangzott, három szakazonosító ke rülne bevezetésre. A jelen törvényjavaslat alapelveit lefektető decemberi határozatunk vitájában már elmondtam, tisztelt Ház: annak ellenére, hogy a vita tárgya a személyi szám léte és nemléte körül csúcsosodott ki, a személyiségvédelem fő kérdése nem az, hogy hány azonosító szám legyen - 1, 2, 3, 4 vagy 5 , hanem az, hogy a különböző nyilvántartásokat milyen módon lehet egymással összekötni, az adatkapcsolás lehetőséget ade önkényes gyakorlatra, az adatok készletező gyűjtésére, az adatvédelem elveivel va ló visszaélésre. A fő kérdés tehát nem az, hogy hány azonosító van, hanem az: hogyan akadályozható meg ez az önkényes és indokolatlan adatösszekapcsolás, magyarán az, hogy a hatóság a polgárról túl sokat, a kelleténél is többet megtudjon. Önmagában tehát, tisztelt képviselőtársaim, a három szakazonosító még nem garancia, a lényeg az összekapcsolás köre és mikéntje. Kétségtelen, hogy az információs rendszerek megosztása egyfajta visszatartó erőt jelenthet az önkényes adatösszekapcsolás felé. Az is kétségtele n ugyanakkor és látnunk is kell, hogy a technika mai szintjén viszont, ha nagyon össze akarják kapcsolni a különböző adatbázisokat, bármennyi szakazonosító is legyen, minden különösebb nehézség nélkül összekapcsolhatóak a bázisok. Miért hát akkor ez a nagy erőfeszítés - kérdezhetik önök, kérdezhetik mindnyájan - az egységes azonosítási rendszer feldarabolására? Nem felesleges ez az egész? - merülhet föl a kérdés. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, egyikünk sem kételkedik abban, hogy a technika mai szint jén olyan eszközök is léteznek, amelyekkel egy befüggönyözött szoba titkait is minden különösebb nehézség nélkül ki lehet fürkészni. Mégis, gondolom, valamennyien idegenkednénk attól, hogy szobafüggönyöző szokásainkat föladjuk. A magánszférát az illetéktel en bepillantástól megóvó eszközök, ha sokszor szimbolikusak is, de mégis nagyon jelentősek. A három szakazonosító puszta léte önmagában is egy figyelmeztető jel az adatkezelőknek: óvakodjanak a jogosulatlan összekapcsolástól. Tisztelt Ház! Van néhány követ elmény, amit fontos szem előtt tartanunk az önkényes és korlátlan adatösszekapcsolás elleni védekezés érdekében. Az egyik ilyen követelmény, hogy a három szakazonosító ne futhasson össze. Azaz ott, ahol mindegyik ismerete szükséges - így például az önkormá nyzatok munkájában , egymástól elkülönítetten vezessék a különböző azonosító kódokat tartalmazó nyilvántartásokat. A második ilyen követelmény, hogy a szakazonosítókat ne lehessen egymásba átszámítani, konvertálni. A harmadik, hogy a különböző nyilvántart ások kapcsolatát lehetővé tevő úgynevezett kapcsolati kódok, amelyekről a belügyminiszter úr az expozéjában már említést tett, ne legyenek állandóak, azaz az adatkezelés céljának teljesülése után kerüljenek törlésre. És ezek a kapcsolati kódok olyan kódok legyenek, amelyekből nem lehet visszafejteni a szakazonosítókat. A negyedik követelmény pedig az, hogy egy célra egy azonosítót továbbítsanak az adatkezelők, ne pedig többet, úgymond a "biztonság kedvéért". Az ötödik követelmény végül, hogy legyen biztosít ott az egész adatfolyamat követhetősége. Tisztelt Ház! Első átolvasásra a törvényjavaslat kielégíti ezeket az elvárásokat. Nem tér el azoktól az alapelvektől, amelyeket lefektettünk decemberben az elvi irányt kijelölő országgyűlési határozatban. A részlete ket azonban tüzetesen meg kell vizsgálni a bizottsági üléseken, ugyanis ez a téma valójában olyan, hogy nagyobb része ennek a számítástechnika és kisebb része a jog. Tisztelt Ház! Éppen ezért, ha van olyan téma, amelyre áll az a megállapítás, hogy a törvén y önmagában nem elég garancia, akkor a személyi szám ügye, a személyazonosító rendszerek
