Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 29 (181. szám) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
3933 megszólalási lehetősége k számát illetően, ha vezérszónoklatokról van szó, akkor 2:5 arányban történik a megszólalások száma, és az időkeretet illetően úgyszintén fölborítja az arányosságot, márpedig az arányosság fölborítása az a demokrácia fölborítása. A demokrácia elve nemcsa k a többségkisebbség elfogadásából, hanem az arányosság elfogadásából, a többségi hatalom érvényesüléséből és a kisebbségi jogok védelméből áll. Bármelyik elvet ha fölrúgjuk, akár a kisebbség jogait rúgjuk föl és minimalizáljuk vagy szüntetjük meg, az dik tatúrához vezet. A múlt században az amerikai demokrácia nagy csodálója, a francia Alexis de Tocqueville, "A demokrácia Amerikában" egyik legfontosabb mondata az volt, hogy a legkárhozatosabb maxima a demokráciára nézve, ha a többség mindent megtehet a kis ebbséggel szemben. Ez így is van. Ez az egyik véglet, ha a többség mindent megtehet a kisebbséggel szemben. A másik véglet, ha a kisebbség tehet meg mindent a többséggel szemben, és az arányosság fölborul akár a kialakult választási eredmények következtéb en, akár valamilyen más oknak a következtében, ha felborul az arányosság elve, akkor felborul a demokrácia elve. Gondoljuk meg, hogy akár a megszólalások számát, akár a megszólalásra szánt idők számát tekintve az megfelel a választásokon kialakult arányokn ak? Valamikor meg kell hogy feleljen ez. Valamikor nem szabad hogy megfeleljen. Ez alól mindig enged a demokrácia speciális szabályokat, pl. a paritásos bizottságok és egyebek arra szolgálnak, hogy ne a választásokon kialakult arányokból induljanak ki, han em ettől függetlenül, egyforma súlyt adjanak, vagy egyforma szavazati jogot adjanak, mint például az alkotmányelőkészítés során, a pártoknak, függetlenül attól, hogy milyen az arányuk és milyen a szavazóknak a döntése. Hiszen a szavazók joggal kérhetik sz ámon, hogy végül is azok kormányoznak, akiket a parlamentbe többséggel bejuttattak. Ez most mindegy, hogy éppen ma ki van többségben. Vajon azoknak az akarata, szándéka érvényesül, vajon megvane a kormányzáshoz, a kormányzási akarat megindokolásához, kife jtéséhez szükséges eszköz, idő, arány, vagy nincsen meg? Vagy felborulnak a dolgok? Úgyhogy az arányosság elvét, ha fölborítjuk, akkor a demokrácia elve sérül. Még egy dologhoz hadd szóljak hozzá. Azt mondotta Dávid Ibolya, hogy az ellenzéki jogosítványok közé tartozik a kérdés, az interpelláció, a napirend előtti hozzászólás és a vezérszónoki rendszer. Ezzel én nem értek egyet. Az ellenzéki jogosítványok közé tartoznak valóban a kérdés és az interpelláció. Nem azért, mert ezt nem veheti igénybe kormánypárt i is, hanem azért, mert a címzett az a kormány tagja kérdés és interpelláció esetében is, és vagy magyarázatot vagy információt kér, ezt vagy elfogadja vagy nem az interpelláció esetében, ez egy rendkívül erős ellenzéki jogosítvány. Nagyon fontos ellenzéki jogosítvány. A napirend előtti hozzászólás nem ellenzéki jogosítvány, az minden képviselőcsoport jogosítványa. Az borította az arányosságot, amit az előbb elmondottam, hogy a választási eredmények következtében, meg a parlamenten belüli egyik párton belü l kialakult helyzet következtében, 5:2 lett az arány. Ez egy objektív helyzet, amely az arányosságot fölborította, és ezen valamilyen módon változtatni kell. Napirend előtt hozzászólás keretében a kormányzó pártoknak is lehet ugyanolyan rendkívüli jelentős égű, országos, azonnali, halaszthatatlan, stb. ügy, amiben ki akarják fejteni a véleményüket nemcsak az ellenzéknek. (16.00) Az ellenzéknek is természetesen ez a joga megvan, ennek az intézménynek az igénybevételére és Kutrucz Katalinnak, illetve Dávid Ibo lyának abban igaza van, hogy ha megfelel annak a négy követelménynek az az elmondandó ügy, amelyet valaki kifejt, akkor senkinek nincs joga beleszólni abba, hogy ő mit mond el. Igaza van, az a választópolgárra tartozik, már onnantól kezdve, hogy mit mond e l, de az nem tartozik a választópolgárra, ahogyan Kutrucz Katalin mondotta, hogy eldöntse a választópolgár, hogy az rendkívüli országos jelentőségű és a többi. Nem! Azt a Házszabály alapján kell eldönteni, vagy a Ház elnökének, én annak lennék a híve, hogy meg kellene adni nevesítetten a Ház elnökének azt a jogot, hogy mérlegelje, akár a téma megjelölésekor, akár pedig a beszéd elhangzásakor, hogy megfelele ezeknek a követelményeknek, és ha nem felel meg, akkor igenis
