Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 29 (181. szám) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
3931 ellenzéknek az a dolga, hogy ahol hibát lát, azt fedje fel, ahol van ellenkező elképzelése azt mondja el. Azt kívánni, hogy ne legyen olyan ellenzéki szónoklat, pláne vezérszónoklat, ugye, ahol egy párt elmondja összefüggően egy törvényjavaslatról a véleményét, az én szememben egyenértékű azzal, hogy akkor meg kell szüntetni az ellenzéket, és elnézést, ilyet még a parlamentben nem mondtam, de ilyen felszólalást sem hallottam az elmúlt időben, nekem ettől még olyan félelmem is támadt, hogy van ennek a parlamentnek olyan tagja, aki valamikor Recskre akarta küldeni a komplett ellenzéket. Remélem, hogy ez a helyzet nem fog előállni. (Taps az ellenzék soraiból.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Megadom a szót dr. Bihari Mihály képviselő úrnak, MSZP. DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Először arról szeretnék néhány szót szólni csak azért, hogy a később kifejtendőket alátámasszam, hogy melyek a parlament funkciói. Valóban igaza van Dávid Ibolyának, nemcsak a törvényalkotás, nemcsak a jogalkotás, a szó szűk értelmében vett törvényalkotása , funkciója, hanem hatalmi, döntési funkciói, képviseleti, mégpedig többféle képviseleti funkciója van, érdekek, vélemények képviselete is a parlament funkciója közé tartozik. Ezenkívül a parlament, a világon mindenhol, a politikai vitatkozásnak a fóruma, a politikai nyilvánosság centrumává vált mindenhol a demokráciákban. Ezenkívül még legitimációs és egyéb funkciói is vannak. Tehát egy sokfunkciós szervezet a parlament, s valóban nem szabad leszűkíteni a törvényalkotásra vagy törvényalkotást elősegítő, és ehhez kapcsolódó - mondjuk - expozékra, módosító indítványokra és az ezekre való szavazásokra. A politikai vitatkozás funkciójának az ellátásához tartozik, vagy beteljesítéséhez tartozik valóban a napirend előtti hozzászólásnak az intézménye, ami új intéz mény a demokratikus Házszabályban. Én a magam részéről részt véve, vagy egyik résztvevőjeként 1994ben az új Házszabály előkészítésében, örömmel fogadtam ezt a lehetőséget, ezt az intézményt, éppen azért, mert azt láttam benne, hogy a parlament többféle fu nkciója közül a politikai nyilvánosság és vitatkozás funkcióját segíti elő. Ez volt a reményem, bizonyos értelemben be is váltotta ezeket a reményeket, bizonyos értelemben azonban az is nyilvánvalóvá vált, hogy egy valamire, valamilyen funkcióra kitalált j ogintézmény diszfunkcionálissá válhat. A napirend előtti hozzászólás azzá is vált. Miért? Egyrészről, mert a napirend előtti hozzászólásoknak a jelentős része, nem mindegyike, de jelentős része nem felel meg azoknak a szűkítő jelzőknek és korlátozó jelzőkn ek, amiket akkor nagyon tudatosan, s minden egyes jelzőt pontosan végiggondolva az előkészítés során, és majd az elfogadás során a Házszabályba az előkészítők, illetve az elfogadók beletettek. Ha pedig egy intézmény, egy jogintézmény az eredeti funkciójábó l kifordul, és ahhoz képest diszfunkcionálissá válik, akkor valamilyen módon vissza kell zökkenteni az eredeti funkciójára. Ez nem a demokrácia korlátozása, ez nem diktatúra vagy a diktatúra szele, vagy a többségi diktatúra, hanem egyszerűen racionalitási, funkcionalitási kérdés. Kitaláltunk közösen, ön is ott volt, és még jó néhányan ott voltunk, jó hosszú időn keresztül vitatkozva ezekről a jogintézményekről, végiggondoltunk egy meghatározott funkcióra egy jogintézményt, nem az lett belőle. Mire gondoltuk eredetileg végig ezt a jogintézményt. Arra, hogy valóban országos jelentőségű, halaszthatatlan, rendkívüli és napirenden nem lévő ügyben. Hiszen a neve is ezt fejezi ki, hogy napirenden nem lévő ügy a napirend előtti hozzászólás, hogy napirenden nem lévő ügyben és országos jelentőségű halaszthatatlan és rendkívüli ügyben, megszólalási lehetőséget adjon öt percben a frakcióvezetőnek arra, hogy egy öt percben kimondjon valamit, elmondjon kereken valamilyen monológot. (15.50) Érvelve vagy fölhívva valamire a figyelmet elmondja, az azonnali reagálás lehetősége nélkül. De nem a vita intézményeként, nem a vitát elindító intézményként, hanem egyfajta politikai beszéd, politikai monológ intézményeként lett ez kitalálva. Mi lett belőle? Az lett belőle, hogy egyrészr ől a
