Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 29 (181. szám) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ):
3924 Ha nem a televízióközvetítésről volna szó, akkor természetesen semmi nem akadályozná azt, hogy ugyanezeket a kérdéseket a műsoridő után, a Házszabály keretei között elmondhass ák ugyanezek a képviselők, sőt szélesebb körben, hiszen időbeli korlátozás nélkül, és gyakorlatilag még a frakcióvezetői korlátozás sem működik ott, a lényeg az, hogy a lakossággal való imázsépítés szempontjából kedvezőbb helyzetbe kerülhessenek, és gyakor latilag a televíziós műsoridőt ez túlnyomórészt elvegye. Ez politikailag érthető, és ha erre valaki lehetőséget lát és él vele, hibázna, ha nem élne vele. De én úgy gondolom, hogy ez nem jog. A jog az, ha a Házszabályt betartjuk. Éppen ezért célszerű az, h ogy ha ebben a kérdésben semmiféle egyezségre végül is nem volt hajlandó az ellenzék, nem egységesen, ez igaz, többek között éppen Kutrucz Katalinnak volt egy olyan kompromisszumos javaslata az utolsó fordulóban, amelyet a kormánykoalíció tudott méltányoln i, és kölcsönös engedmények alapján itt is lehetett volna egy egyezséget kötni. Nem született meg, voltak ellenzéki pártok, amelyek úgy látták, hogy nem hajlandók még annyi kompromisszumra sem. Úgy gondolom, hogy ezek után az egyeztetési kísérletek után se nki nem vonhatja kétségbe a kormánykoalíciónak azt az erkölcsi és jogi jogát, hogy ebben a kérdésben a parlament tekintélyének megóvása érdekében próbáljon rendet tenni. A napirend előtti felszólalásoknál éppen ezért célszerű egy olyan korlátozást bevezetn i, hogy a napirend előtti felszólalások korlátozódjanak valóban a napirend megállapítása előtti időszakra, és ezt meghaladóan az Országgyűlés által megszavazott napirendnek legyen elsőbbsége. Senki nem vonja meg a lehetőséget, hogy utána beszélni lehessen, amikor a napirendi pontoknak a tárgyalása befejeződött, de nem úgy, hogy a parlament érdemi munkája, a törvényhozási munka az egyéb ellenőrzési tevékenységtől elvegye a műsoridőt. Több ízben szóba került a műsoridő kérdése. Nagyon fontos, mert valaki tehe ti, végezheti a legértékesebb, a leghasznosabb munkát, ha ennek nincsen nyilvánossága, ha ez nem jut el az állampolgárokhoz, akkor az a tartalmi értékei ellenére is rendkívül hatástalan lehet. És az, hogy az Országgyűlésnek a presztízse a közvéleménykutat ások szerint nagymértékben lezuhant, együtt jár azzal, hogy az Országgyűlés munkájáról az állampolgárok túlnyomórészt nem az érdemi munkát látják, nem azt a munkát látják, amikor az Országgyűlés tevékenysége a törvényhozásra, a konkrét feladatok megoldásár a irányul, hanem rögtönzött, a válaszadók oldaláról előkészületre lehetőséget nem adó körülmények között és véleményem szerint a parlamentarizmushoz méltatlan módon történik egyes kérdéseknek a megvitatása. Ha valaki interpellálni akar, interpellálhat, ha valaki kérdést akar intézni, kérdést intézhet, ha részt akar venni az azonnali kérdések óráján, részt vehet, minden jog adva van. Adva van a lehetőség a meghallgatásokra, adva van a vizsgálóbizottságokra, adva van a politikai vitanapra, de ezek jogok. Eze k nagyon fontos ellenzéki jogok, és ezekkel az ellenzéki jogokkal lehet igazában jogszerűen végezni a kormány ellenőrzését. Éppen ezért nagyon célszerű lenne az, hogy a házszabálymódosítás keretében a napirend előtti felszólalások kérdését valamilyen form ában helyére tegyük. Koscsó Lajos említett egy másik kérdést, ez még furcsább, ez a vezérszónoki rendszer. Az elmúlt parlamenti ciklusban kezdett kialakulni az, bár a Házszabály ezt soha nem szabályozta, hogy fontosabb kérdésekben, és nem általában, vezérs zónoki rendszerben szólalnak meg a képviselőcsoportok és mondják el a véleményük lényegét. A Házszabály megszerkesztése során ezt senki nem vetette fel, hogy bekerüljön magába a Házszabályba, vagy legalábbis lehet, hogy én rosszul tudom, mindenesetre nem k erült be a Házszabályba ez a rendelkezés, és utána kialakult egy olyan gyakorlat, amellyel, különösen azzal, hogy az ellenzéki pártoknál az MDF kettéválása után újabb képviselőcsoport is jelent meg, nagyon furcsa felszólalási arányok jelentkeztek. A Házsza bály mit tartalmaz? A Házszabály azt tartalmazza, hogy lehetőség szerint egy kormánypárti és egy ellenzéki képviselő egymást követően szólalhat fel. Ez kedvezmény az ellenzéknek? Igen, kedvezmény az ellenzéknek, hiszen hozzávetőlegesen 3:1 az arány a kormá nykoalíció és az ellenzék között. Ugyanakkor a kormánykoalíció a Házszabályban is, amelyet
