Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 29 (181. szám) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ):
3923 lehetőséget, amikor az Országgyűlés közvetlen kontaktusba kerülhet a lakossággal, tehát a televízióközvetítési időt. Pedig egészen világos. Toller László tegnapi számai világosan mutatták, hogy az a párt, amelyik leginkább élen járt ebben a tevékenységben, a napirend utáni felszólalásoknál közel se jeleskedett ennyire, nem tartotta fontosnak, hiszen akkor nem volt közvetítés. Ha jogilag nézné nk, ugyanazt a lehetőséget megkapták, ennyi korlátozás nélkül, mint ami a napirend előtti megszólalásoknál is van. Én úgy gondolom, nem ellenzéki jogról van szó. A joggal való visszaélés soha nem jog, az pedig joggal való visszaélés, hogyha bárki erre a né gy kritériumra hivatkozva, ezeknek az együttes meglétére hivatkozva, valójában annak nem megfelelő témákkal köti le a parlamentnek a működési idejét. Különösen furcsává vált az, hogy amikor jó szándékúan, 1994 őszén úgy gondoltuk, hogy lehetőséget kell nyú jtani arra, hogy reagálni lehessen, hogyha valaki nagyon fontosnak tartja egy más által felvetett kérdésre, ebből kialakuljon egy olyan szertartásrend, hogy valaki mond valamit és akkor hirtelenjében mindenkinek ugyanez nagyon fontossá válik és mindenki mé g ehhez csatlakozik. A parlament tevékenysége gyakran másfélkét órás időre éppen ezért lebénul, azért, mert konkrétan ilyen témákat el szeretnének mondani. El lehet ilyen témákat mondani? Igen, el lehet mondani! Megvan a lehetőség rá! 1994 tavaszán az akk ori Országgyűlésben ellenzéki oldalról kezdeményeztük a Házszabály revízióját. Szerettük volna akkor ellenzéki oldalról bővíteni az ellenzéki jogosultságokat. Szerettük volna 40%os szavazati szabállyal, tehát nem az 50%os, mint addig működött, változatla nul, 40%os szabállyal lehetővé tenni, hogy az ellenzék politikai vitanapot kezdeményezhessen, meghallgatásokat kezdeményezhessen, akkor ez elől az akkori kormánykoalíció mereven elzárkózott. Nem tudom mi az erkölcsi alapja bárkinek ahhoz, hogyha mi ennél sokkal szélesebb jogokat biztosítottunk '94 szeptemberében 20%os szavazati aránnyal, figyelembe véve az ellenzéki pártoknak a viszonylag csekély parlamenti részvételét, tehát 20%os és szerintem a világon egyedülállóan alacsony kezdeményezési aránnyal sor ozatosan ellenzéki jogokat biztosított a kormánykoalíció, ezt biztosította a meghallgatásoknál, a politikai vitanapnál, a Házszabálytól való eltérésnél és még sorolhatnám ezeket a példákat. Bevezettük a kormány ellenőrzésének új módszerét, többek között az zal a pszichológiai megfontolással is, hogy ez látványosabb és jobb teljesítményre ösztönzi a kormány képviselőit, ez az azonnali kérdések órája. Nem volt, szó sem lehetett egyébként hasonló gondolatról korábban, igaz hogy fel sem vetődött, de kevesebbtől is elzárkózott a korábbi kormánykoalíció. Adva van a politikai vitanap kezdeményezésének a lehetősége, több ízben szerencsére sor is került rá, adva van, hogy a bizottságokban a parlament előtt meghallgatásokat lehessen kezdeményezni ellenzéki jogként. Min d nagyon fontos jogok, de ezek jogok és nem joggal való visszaélés. A garanciák biztosítottak éppen ezért. Nagyon széles körű jogokat biztosított a kormánykoalíció, bár jogilag nem lett volna rá köteles, a kétharmada rendelkezés tehát a Házszabály módosítá sához, de fontosnak találta, hogy ezek a garanciák működjenek. Azt is rendkívül fontosnak tartotta a koalíció, hogy - ez csak áttételesen kapcsolódik a Házszabályhoz, de végül is összefüggésben van vele , hogy ahhoz, hogy az egyharmados támogatottsága jog ilag meglegyen az esetleges ellenzéki indítványoknak, hogy az ellenzék együttesen ezt fontosnak tartja, biztosította, hogy a bizottságokban ez az egyharmados létszám meglegyen. Bár létszámarányosan ennyi részvétel nem illette volna meg az ellenzéki pártoka t. Én úgy gondolom, hogy ilyen előzmények után nem lehet jogos igény az, hogy a parlament érdemi munkájának a háttérbe szorításával, pillanatnyi ötletekkel gyakorlatilag egyre korlátlanabbul lehessen a parlamenti televízióközvetítési időben a parlamenti m unkáról elterelni, az érdemi parlamenti munkáról elterelni a hangsúlyt. (15.10)
