Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 29 (181. szám) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - KOSCSÓ LAJOS (MSZP):
3920 Most viszont soron következik, tisztelt Országgyűlés a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. szeptember 30ai országgyűlési határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása. (14.50) Az önálló indítványt H/2451. szá mon, az alkotmányügyi bizottság ajánlását pedig H/2451/2. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Tisztelt Országgyűlés! Írásban előre nem jelezte egyetlenegy képviselő társunk se hozzászólási szándékát, megkérdezem képviselőtársaimat kíváne valaki hozzász ólni. Megadom a szót Koscsó Lajos képviselő úrnak, MSZP. KOSCSÓ LAJOS (MSZP) : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A szocialista képviselőcsoport nevében is szeretném kifejezni örömömet, hogy a Házszabály felülvizsgálatára vonatkozó megáll apodásunk értelmében önök előtt lehet a Házszabálymódosítás javaslatait tartalmazó indítvány. A hét párt nem kevés időt, energiát szánva a felülvizsgálatra, elemezve az időközben felvetődött problémákat, vitás kérdéseket, kompromisszumos javaslatot készít ett és annak okát, hogy mégis miért önálló képviselői indítvány formájában kerül a tisztelt Ház elé, tegnap este az előterjesztők nevében Toller László képviselőtársam már elmondta. A módosítás alapelveiről, az egyes módosítási pontok jellegéről az előterj esztő már szintén nyilatkozott. Szavait nem szeretném ismételni. Ezért azokkal a pontokkal foglalkoznék, melyek a parlament életében számottevő jelentőségűek. Kezdeném a napirenden kívüli felszólalásokkal. Ez a kérdés talán a legkényesebb kérdések egyike. Nemegyszer éri a vád az Országgyűlést, a közvélemény oldaláról, hogy az érdemi munka helyett szópárbaj zajlik a parlamentben, naponta legalább másfélkét óra telik el általában, a nem országos jelentőségű, nem rendkívüli ügyekkel, melyeket legfőképp az ell enzéki pártok képviselői hoznak a Ház, de még inkább a tévé kamerák elé. A napirend előtti felszólalások 15,7 százaléka kormánypártoké, ez 79 napirend előtti felszólalást jelent május 22éig a 176 ülésnapon. Ugyanezen idő alatt az MDF 97, az FKGP 149, a KD NP 90, a Fidesz 89 alkalommal élt az napirend előtti felszólalás lehetőségével. Figyelembe véve a napirend előtti felszólalásokhoz tett kétperces észrevételeket is 70 óra telt el a parlamenti időből. Nem luxus ez? Nem kellene kihasználni minden percet az i dő szorításában lévő parlamentnek? Vagy az ellenzéknek mindegy, hogy az obstrukciós törekvéseinek károsultja nemcsak a kormány, a kormánypártok, hanem az egész ország? Én magam, a napirend előtti felszólalások szigorúbb szabályozásának a híve vagyok, a ren dkívüli ügyben való felszólalás a frakciókból csak a képviselőcsoport vezetőit illesse meg, csak a kormány képviselője reagálhasson. A napirend előtti felszólalás lehetősége csak az ülés napirendjének megállapítása előtt legyen. Ezáltal talán valóban kizár ólag országos jelentőségű, halaszthatatlan ügyek kerülnének elénk, s megszűnne az öt ellenzéki párt napi másfél órán át tartó kormányt szapuló szóáradata, ami nem tesz jót sem a parlament, sem a kormány, sem az ország megítélésének, s talán megszüntethető az ellenzék visszaélése a Házszabállyal és a médiákkal. A Házszabály 54. §ának módosítására tett javaslatunk is a munka feszesebb kereteinek kialakítására irányul. Az időkeret túllépésének következménye eddig is a szó megvonása volt, de csak az elnöki fig yelmeztetés után. Javaslatunk elfogadásával az időkeret túllépésének szankcionálása egyszerűsödne. Az elnök 30 másodperccel a keret túllépése után megvonná a szót a felszólalótól. Ez a mondanivaló átgondolt előadására ösztönöz és az automatizmus egyben kiz árja az oly gyakran emlegetett szubjektivizmust is. Most tárgyaljuk az új alkotmány szabályozási elveit tartalmazó határozati javaslatot. Bár a Házszabályban létező eljárásról van szó, eddig ennek alkalmazására nem került sor. Most a 100. szakasz alkalmaz ásakor derült fény a szabályozás hiányosságaira. Nincs rendelkezés jelenleg a Házszabályban arra, hogy milyen eljárási renddel lehet megtárgyalni, illetve megállapítani a tervezett