Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 29 (181. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP):
3913 megoldást, és azt hiszem, hogy ebből a szempontból jól járna a parlament, az ország, mert olcsóbb parlamentet lehetne létrehozni. Ami pedig a köztársasági elnök intézményét illeti, álláspontunk az, hogy föltétlenül a népnek kell megválasztani a köztársasági elnököt, és sokkal szélesebb hatáskört adni, nem úgy, mint a koncepció, hogy szűkíti a hatáskört, ugyanakkor magyarán a pártszerepet szánja a köztársasági elnöknek. Mi azon az állásponton vagyunk, hogy ki kell terjeszteni a hatáskört, és egyenlő mérlegnek a nyelvét adja a köztársasági elnök. Prezidenciális köztársasági elnököt tudunk elképzelni, és nem pedig csak formális intézkedésekre jó kö ztársasági elnököt. E tekintetben az az álláspontunk, hogy - sajnos az időm lejárt, nem tudom tovább mondani , föltétlenül a népnek, a nemzetnek kell választania a köztársasági elnököt. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. S oron következik Gáspár Miklós képviselő úr, a Kereszténydemokrata Néppárt részéről, őt követi Németh Zsolt a Fidesz részéről. Megadom a szót Gáspár Miklós képviselő úrnak. DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP) : Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A z új alkotmány szabályozási elveinek a jogrendszerrel és a jogalkotással foglalkozó harmadik részén belül a harmadik fejezetben foglaltakkal kívánunk foglalkozni, amely a nemzetközi jog és a belső jog viszonyáról szól. E tekintetben merítek Bagyova András műveiből is. Ezt megelőzően azonban az előző felszólalásomhoz hasonlóan ismét szeretném előre jelezni, hogy azokról az alapkérdésekről, miszerint vane alkotmányozási szükséghelyzet, szükség vane egyáltalán új alkotmányra, és ha igen, mikor, valamint hogy a jelenlegi politikai helyzet alkalmase egy új alkotmány létrehozására, a koncepció vitájának zárszavában fogok visszatérni. A nemzetközi jog és a belső jog viszonyát illetően a koncepció kevesebbet tartalmaz a kelleténél, így nem állapítható meg egyérte lműen, hogy végül is hogyan képzeli el ezt a viszonyt. Ez azért is probléma, mert a külföldi alkotmányokban ez a kérdéskör többnyire részletesen szabályozott. A részletes szabályozást indokolja a nemzetközi jogszabályok számának gyors növekedése, valamint viszonyunk az Európai Unióhoz. Mindenesetre elöljáróban leszögezhető, hogy az alkotmánynak biztosítania kell a magyar állam által vállalt nemzetközi kötelezettségek teljesítését, és ezen keresztül az ország nemzetközi, politikai és gazdasági megbízhatóságá t. Természetesen a magyar államnak csak viszonosság esetén szabad kötelezettséget vállalni más állammal vagy más állam polgárával, gazdálkodó szervezeteivel szemben. Azt is le kell szögezni, hogy a magyar alkotmányban biztosított alapvető emberi és állampo lgári jogok a nemzetközi joggal szemben is elsőbbséget élveznek. A nemzetközi jog és a belső jog viszonyát illetően a jogirodalomban két felfogás létezik, éspedig a monizmus és a dualizmus. A monista felfogás szerint a nemzetközi jog fölötte áll a hazai jo gnak. Ez azt jelenti, hogy a magyar államot kötelező nemzetközi jogi normák önálló jogforrásként jelentkeznének a magyar jogrendszerben, és ezért közvetlenül, automatikusan, minden további nélkül érvényesülnének. Ezzel szemben a dualista felfogás szerint a nemzetközi jog szabályai csak a hazai jog közbejöttével válnak a hazai jogrendszer részévé. Ez azt jelenti, hogy a magyar államot kötelező nemzetközi jogi norma csak akkor lesz érvényes a hazai jogban, ha azt egy magyar jogszabály a belső jog részévé tesz i, vagyis transzformálja. Véleményem szerint a helyes és az ország érdekeinek megfelelő álláspont az lenne, ha a monista, illetve a dualista felfogást váltakozva, és attól függően alkalmaznánk, hogy milyen típusú nemzetközi jogszabályról van szó. E tekinte tben alapvetően kétféle nemzetközi jogszabályt különböztethetünk meg, éspedig egyfelől a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, másfelől pedig a nemzetközi szerződéseket. Az utóbbiak vonatkozásában szintén két csoport között tehetünk különbséget. Vannak egyrészt olyan nemzetközi szerződések, amelyek elsősorban az egyes államok
