Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 29 (181. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (független):
3908 DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP) : Köszönöm a szót. Nem kétperces reagá lásra jelentkeztem, hanem ügyrendi kérdésben bejelentést szeretnék tenni. Én másodszor is jelentkeztem hozzászólásra, de tekintettel arra, hogy Salamon László képviselőtársamnak csak három perc állna rendelkezésére, hogy hozzászóljon, a magam időkeretét át adom neki, ez körülbelül hét perc. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. DR. SALAMON LÁSZLÓ (független) : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is köszönöm ezt a gesztust Bihari képviselőtársamnak. Má sodszor elnézést kérek, hogy ilyen hangot hallatok, ez szándékomon túlvan vagy túlesik. Most a nemzetközi jog és a belső jog viszonyáról szeretnék a vita e szakaszában beszélni. Talán nem mindegyik képviselőtársunk számára világos az ezzel kapcsolatos vit akérdés, ezért engedtessék meg röviden, hogy utaljak arra, hogy a nemzetközi jog és a belső jog viszonyában az az alkotmányos alapkérdés merül fel most az alkotmányozás során, hogy a nemzetközi jog elfogadásában, beépítésében, mármint a magyar jogrendszerb en történő beépítésében milyen módszerrel járjunk el. A hagyományos és jelenleg is irányadó mód a dualista rendszer, vagyis a speciális megfeleltetés elve, aminek a lényege az az, hogy a nemzetközi szerződésekben megfogalmazódott szabályokat, a nemzetközi szabályokat egy külön jogi aktus építi be a magyar jogba. Tehát a szerződés megkötésén túl az Országgyűlésnek, vagy hogyha más szintű jogi szabály beépítéséről van szó, akkor a kormánynak vagy más szervnek külön törvényt, rendeletet kell hozni, illetve kia dni, és így kell megvalósítani a nemzetközi jogi szabálynak a magyar jogba történő beépítését, miközben maximálisan biztosítani lehet a nemzetközi jog és a belső jog harmóniáját. A másik megoldás, ami felmerül, a monista rendszer, az automatikus megfelelte tés elvének az alkalmazása, mely a nemzetközi szerződés szabályait automatikusan, a szerződéssel, magának a szerződés megkötésével, a nemzetközi szerződés megkötésével építi be a magyar jogrendszerbe, és ennek következtében eme nemzetközi szerződések a jog források, a jogszabályok hierarchiájában, hogy régi kifejezést használjak, a törvényeket megelőzően foglalnak helyet. Ezzel az elvvel együtt jár az is, hogyha a nemzetközi szerződésben foglaltak, a nemzetközi jog szabályai és a törvény, vagy más jogszabály ok között ellentmondás van, akkor automatikusan a törvény rendelkezéseit kell figyelmen kívül hagyni. A koncepció a hagyományos megoldás mellett, a dualista rendszer fenntartása mellett teszi le a voksot, ezen az alapon áll. Ugyanakkor a sajtóban, egyes sz ervezetek, nemzetközi jogászok észrevételeiben és az Országgyűlés külügyi bizottságának az állásfoglalásában is nagyon kemény támadást kap ez a megoldás. Magam egyetértek az alkotmánykoncepció megoldásával, sőt nagyon fontos alapkérdésnek tartom a dualista rendszer megoldását. (13.50) Mik azok az érvek, amik a dualista megoldás fenntartása mellett szólnak és egyben a monista megoldással szemben? Az egyik az az, tulajdonképpen a monista rendszer esetében, amikor a szerződéskötéssel, magával a ténnyel már beé pültnek tekintendő a szabály, a kötelezettségvállalás, a nemzetközi jog a magyar jogba, a tulajdonképpeni személy, aki a magyar jogot átalakítja, maga a szerződéskötő fél, technikailag - azt mondhatnám, hogy a Külügyminisztérium vagy az érintett minisztéri um eljáró köztisztviselője , aki ezáltal mintegy törvényalkotó tényezővé, jogalkotó tényezővé válik. Ezzel szemben elvi kifogások is joggal felhozhatók, hiszen legalábbis, de facto keverednek ebben a megoldásban az államhatalmi ágak elválasztásának, az ál lamhatalmi ágak keverednek tulajdonképpen és az elválasztás elve nem érvényesül tökéletesen. De engedtessék meg, hogy gyakorlati oldalról is érvet idézzek, mégpedig nem saját szavaimmal, hanem az