Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 29 (181. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
3907 Ehhez a kérdéshez egy másik, és ennél szorongatóbb kérdés is kapcsolódi k. A jelenlegi alkotmány a fegyveres erők felhasználását a belső rend helyreállítására csak szükségállapot esetén engedi meg. A taxisblokád békés rendezése megmutatta, milyen jelentősége lehet ennek az alkotmányos korlátozásnak egy kapkodó kormány elhamark odott döntésével szemben. Ha a határőrség már nem fegyveres erő, akkor marade alkotmánybeli akadálya annak, hogy a belső rend helyreállítása céljából rendőrségként használtassék fel? Hiszen a honvédség belső felhasználásának tilalma is felpuhult. A koncep ció szövegéből sajnálatosan hiányzik az a fél mondat, amely szerint a honvédség belső felhasználására még szükségállapot idején is csak akkor kerülhet sor, ha a rendőrség alkalmazása nem elegendő. Felvetődik a kérdés: bölcs dologe az alkotmányban rögzíten i minden magyar férfi állampolgár általános hadkötelezettségét? Annak természetesen benne kell lennie az alkotmányban, hogy a haza védelme, s itt a patetikusabb megfogalmazástól sem tartózkodnék, a haza védelme honpolgári kötelesség, akár a közteherviselés . A férfiak általános hadkötelezettségének alkotmányba iktatása ellenben nemcsak azért ésszerűtlen, mert esetleg beleütközik a diszkrimináció tilalmába, hanem mert nem tudhatjuk, hogy a NATOn belüli fejlődés következtében, meg a mi remélt NATOintegráció nk nyomán, nem válike az általános hadkötelezettség néhány év múlva korszerűtlen intézménnyé. Ha az alkotmánymódosítás szabályai jelentősen szigorodni fognak, miért kényszerüljünk alkotmánymódosításra pusztán a külső körülmények változása alapján? Az ált alános hadkötelezettséget tehát elegendő volna kétharmados törvényben rögzíteni. Ellenben helye volna talán az alkotmányban egy olyan szabálynak, hogy törvény honvédelmi kötelezettségek teljesítésére kötelezheti a bevándorolt külföldit is. Átteszi az alkot mány azt a jelenlegi, és a szolgálati törvényben is megjelenő szabályozást, amely a hivatásos állomány tagjainak célhoz nem kötött jogkorlátozását mondja ki. "A hivatásos állomány számára különös magatartási és felelősségi szabályok állapíthatók meg" - így szól a szöveg. Legalább annyit hozzá kellene fűzni, hogy a feladatuk ellátásához szükséges mértékben. A feladathoz nem kötött korlátozások közül legelőbb a párttagság tilalmát kellene feloldani. Nem áll ugyanis, hogy a katonák és rendőrök párttagságának t ilalma rendszerváltás folyamán jött létre. Az új alkotmány nyomán megszületett első szolgálati törvény még az európai rendezésnek megfelelően szabályozta ezt a kérdést, nem a párttagságot tiltotta meg, hanem azt, hogy a rendőr a pártban tisztséget vállaljo n, párt nevében cselekedjen. Az Európai Unió egyetlen országában sincs, legalábbis a rendőrökre nézve, párttagsági tilalom. A politikai tevékenység vonatkozásában a fegyveres szerveknél is kizárólag annak a korlátozásnak volna szabad érvényesülnie, amely általában jogos a közszolgálatban, a köztisztviselők körében. A köztisztviselő, a rendőr, s a katona is feladatát pártsemleges módon látja el. Párt nevében vagy érdekében közszereplést nem vállalhat. Ez az ésszerű, közös szabály az, aminek helye van az alk otmányban, nem pedig az egyébként választó, és szolgálati viszonya felfüggesztése esetén választható rendőr párttagságának maradi és álszent tilalma. Végezetül pedig, minthogy az időm lejár, azt a kérdést szeretném feltenni: vajon indokolte, hogy a katona ságról és a rendvédelmi szervekről szóló rész egy fejezetben legyen? Nem indokoltabbe, hadd utaljak vissza a köztisztviselőkre és a rendőrökre, a rendvédelmi szervek tagjaira vonatkozó közös szabályozás helyességére, jogosságára, nem indokoltabbe, hogy a rendvédelmi szervekre vonatkozó alkotmányos előírások a közigazgatásról, a közszolgálatról, a köztisztviselőkről szóló fejezetben szerepeljenek, és ne a katonaságról szóló fejezetben? Köszönöm. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szép en. Soron következik Salamon László független képviselő úr. Őt követi majd Tóth Pál, a Magyar Szocialista Párt részéről. Kétperces reagálásra megadom a szót Bihari Mihály képviselő úrnak, MSZP.
