Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 29 (181. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP):
3900 tartjuk, hogy jelenleg semmi nem indokolja az ügyészségnek az önálló hatalmi ágként való fenntartását és nem igaz az az érv, hogy ez az Országgyűlés al á tartozó intézmény lenne, hiszen milyen eszközök és milyen felügyeleti jog illeti meg az Országgyűlést. Semmilyen, ugyanolyan tisztségviselő megválasztási jogai vannak, mint bármilyen más tekintetben az Országgyűlésnek. Egyedül az interpellációs jog az eg yetlenegy eszköz, ami az ügyészséget, mindentől független ügyészséget az Országgyűlés előtt bizonyos számadásra késztet. Ilyen megoldás fenntartással, tisztelt Országgyűlés, a modern, 1996ban megfogalmazott modern alkotmányos gondolkodással nem fér össze. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a Magyar Demokrata Fórum időkeretét felhasználta. Soron következik Avarkeszi Dezső, a Magyar Szocialista Párt részéről, őt követi majd Kutrucz Katal in, a Magyar Demokrata Néppárt képviseletében. Megadom a szót Avarkeszi Dezső képviselő úrnak. DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési h atározati javaslatnak azon rendelkezéseivel kívánok foglalkozni, amelyek a választásokat, a választójogot, a választási rendszert hivatnak szabályozni. A jelenleg hatályos alkotmánynak lényegében két szakasza rendelkezik a választásokról. A 70. § az "Alapv ető jogok és kötelességek" című fejezetben az aktív és passzív választójogot, a választójogból való kizárást és a közhivatal viselésének jogát tartalmazza. A 71.§ - mely egyben egy teljes fejezet , a választások alapelveiről szól, nevezetesen az általános és egyenlő választójogról, valamint a titkos és - a Megyei Közgyűlés elnökének választását kivéve - közvetlen szavazásról. Kimondja továbbá a paragrafus, hogy a választójogi törvények elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szava zata szükséges. A fenti két paragrafuson kívül az alkotmány különböző fejezeteiben egyegy bekezdés érinti az országgyűlési képviselők, illetve a települési képviselők választását. Így az általános rendelkezések között mondja ki az alkotmány, hogy a népszu verenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja. Az Országgyűlésről szóló fejezet tartalmazza azt a szabályt, hogy az országgyűlési képviselőket - az önkormányzati fejezet , hogy a képviselőtestület tagjait négy évre választják. Vé gül "A köztársasági elnök" címet viselő fejezet az elnök feladatai között sorolja fel azt, hogy kitűzi az országgyűlési és a helyi önkormányzati választásokat. A választási rendszer minden egyéb szabályát a különböző választójogi törvények tartalmazzák. Ti sztelt Országgyűlés! Az alkotmányelőkészítés során egyetértés alakult ki a parlamenti pártok között abban, hogy a választás jelenlegi rendszerét alapvetően fenn kell tartani. Ennek megfelelően a koncepció a hatályos alkotmány rendelkezéseihez hasonló elké pzeléseket, szabályokat tartalmaz, méghozzá - szintén a jelenlegi alkotmányhoz hasonlóan - a koncepció több fejezetében. Az általános rendelkezések között kimondja, hogy az államhatalom forrása a nép, a nép a hatalmat elsősorban választott képviselői útján gyakorolja. Ugyanez a fejezet rögzíti, hogy a népképviseleti testületbe történő választás során a választójog általános és egyenlő, a szavazás pedig közvetlen és titkos. Az alapvető alkotmányos elvek között - mint a politikai demokrácia egyik legfontosabb feltételét - sorolja fel a koncepció, a többpártrendszert és az ezen alapuló, rendszeres időközökben megtartott népképviseleti választást. Az emberi és állampolgári jogok között soroltatik fel a közügyekben való részvétel joga, mely felöleli a választójog ot, a népszavazás kezdeményezéséhez és az abban való részvételhez való jogot, valamint a hivatalviseléshez való jogot. A választójog és a választási rendszer leglényegesebb szabályait "Az állam" című részen belül önálló fejezet tartalmazza. (13.10)
