Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 29 (181. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP):
3901 Ez a vá lasztójogot, annak meglétét, illetve az abból történő kizárást a hatályos alkotmánnyal megegyezően szabályozza. Kimondja továbbá a koncepció, hogy a választhatóság feltételeit, valamint a részletes szabályokat minősített többséggel elfogadandó törvényben k ell elérni. A javaslat további részeiben érintik még a választási rendszert az egykamarás Országgyűlésre, az Országgyűlés négyéves megbízatására, a köztársasági elnöknek a választások kitűzésére való jogosultságára, a helyi választások külön törvényű szabá lyozásra vonatkozó rendelkezések. Tisztelt Képviselőtársaim! A jelenleg hatályos alkotmány és a koncepció fenti összehasonlítása világosan bizonyítja, hogy nem helytálló az a vád, miszerint az általunk tárgyalt javaslat alapvető hiányossága a választási re ndszer kidolgozatlansága. A koncepció ugyanis mindazokat a lényeges elemeket tartalmazza, amelyeket a hatályos alkotmány is tartalmaz. Annak természetesen nem látjuk akadályát, hogy amennyiben a parlamenti pártok meg tudnak állapodni a választási rendszer más, alapvető elemeiben, azokat is beemeljük az új alkotmányba. Az eddigi hétpárti tárgyalások talán reményt adnak erre. Mi egyetértve azzal, hogy a képviselőválasztás jelenlegi vegyes rendszerét alapvetően fenn kell tartani, úgy gondoljuk, néhány kérdésb en érdemes áttekinteni a módosítás lehetőségét. A Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége koalíciós megállapodásában megjelölte a választási reform irányát. Ennek során a következőket mondták ki: egységes választási eljárásikódexet kell a lkotni, a kampányidőszakot le kell rövidíteni, ezzel összefüggésben a jelöltállítási rendszert felül kell vizsgálni. A kétfordulós választási rendszert egyfordulósra kell változtatni. A választási rendszer konzisztenciájának fenntartása mellett törekedni kell az Országgyűlés létszámának csökkentésére. A vegyes rendszer megőrzése mellett, az arányosság elvének figyelembevételével kell a választójogi rendszert változtatni. Fentiekből kiindulva, de figyelembe véve az elmúlt hónapok hatpárti, majd hétpárti tá rgyalásait is, szeretnék néhány kiemelt kérdéssel foglalkozni. Az első, az egységes választásikódex kérdése. Ennek gondolata először az 1990es önkormányzati választási törvény elfogadása után vetődött fel. Ahogy azt a választásikódex eljárási szabályait előkészítő szakmai konferencián Dr. Tóth Zoltán megfogalmazta: "Az 1990es országgyűlési, majd az azt követő önkormányzati választások után kiderült, hogy a választási eljárásjog sokkal dinamikusabban fejlődik, mint az anyagi jogi rendszer, és az anyagi jo gi szabályoktól, tulajdonképpen pontosan és jól elhatárolhatók az eljárásügyi kérdések". Ráadásul az országgyűlési és a helyi önkormányzati választásokon kívül egységes eljárás szerint lehetne lefolytatni a társadalombiztosítási, valamint a kisebbségi önko rmányzati választásokat is. Tudomásom szerint a parlamenti pártok túlnyomó többsége egyetért az eljárási kódex megalkotásával, így az erre való felhatalmazást tartalmazhatná maga az új alkotmány. A következő fontos kérdésnek az Országgyűlés létszámát tart om. A létszám csökkentésével a pártok többsége, így a Magyar Szocialista Párt is egyetért. Nehezen tudnánk azonban olyan radikális csökkentést elképzelni, mint amelyet a Fidesz javasol. Ők a parlament létszámát 200 fő körül határoznák meg. Érdemes e kérdé sben némi nemzetközi összehasonlítást megtenni. Természetesen lehet példát találni arányaiban kis, illetve nagy létszámú parlamentekre, a jellemző azonban nem ez. A hozzánk hasonló lakosságszámú Belgium parlamentjének két házában összesen 394 képviselő fog lal helyet. A szintén hasonló lélekszámú Görögországnak 300, a 8,7 milliós Svédországnak 349 képviselője van. De még a nálunk kevesebb lakosú Portugáliában is 250, a nem egész 8 millió lelket számláló Ausztriában 246 a képviselők száma, nem is beszélve a 3 ,5 milliós Írország 310, vagy a hasonló lélekszámú Albánia 650 képviselőjéről. A Fidesz által javasolt 200 fős parlamentje az 5 millió 80 ezer lakosú Finnországnak van.
