Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 29 (181. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TROMBITÁS ZOLTÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
3899 lezajlani, hogy tudniillik legyene a jelenlegi megoldástól eltérően egy igazságszolgáltatási ügyekben kizárólagos hatáskörrel rendelkező főtanács, vagy országos tanácsnak bővüljön így a hatásköre. (13.00) A nézetek rendkívül sokszínűek az összetételt illetően, a résztvevők körét i lletően, csak bírák, bírák és csak ügyészek, bírákügyészek, ügyvédek, közjegyzők, egyetemi tanárok és így tovább. A nézetek az egyik pólustól a másikig rendkívül megoszlanak, de arra vonatkozó meggyőző érvelést én őszintén szólva nem látok, nem kaptunk, h ogy miért lenne ez a szervezet alkotmányosabban kifejezője az önálló bírói, illetőleg hát igazságszolgáltatási hatalmi ágnak, mint a jelenlegi konstrukció, ahol természetesen garantált - és a jelenlegi koncepció alapján is garantált - a bírói függetlenség, a bíróság szervezeti függetlensége is. Én azt hiszem, hogy abból kell kiindulnunk, hogy a szóba jöhető megoldások közül Magyarországon minek van tradíciója és minek nincsen. Nincsen tradíciója annak, amit itt sokan kifogásolnak. Az igazságszolgáltatási fő tanácsra vonatkozó tradíciók Európában csak a latin típusú országokban vannak, és sem az úgynevezett kontinentális jogrendszert - ilyen értelemben Magyarországot is magában foglaló jogterületeken , sem Skandináviában, sem egyéb európai országokban nincsen ennek sem hagyománya, sem gyakorlata. A nemzetközi kitekintés alapján úgy tűnik, hogy az elképzelést megvalósító országok gyakorlata nem tér el alapjaiban a magyar gyakorlattól - már ami a bírói pozícióba kerülésnek a szabályait, a bírók felelősségre voná sát, esetleges hát alkalmassági kérdéseket és általában a kinevezési jogokat illeti , tehát a megoldástól függetlenül a megoldási gyakorlat, illetőleg ezeknek az ügyeknek a törvényes intézése nagyjából hasonlít a miáltalunk most már több év óta ismert szi sztémához és hát azt is nyugodtan kijelenthetjük, hogy semmiféle nemzetközi elvárás nincsen az ilyen intézmények bevezetése tekintetében. Amennyire mi ismerjük például az Európa Tanács elvárásait, ott kifejezetten az az elvárás fogalmazódik meg, nemcsak Ma gyarországgal szemben, hogy általában biztosítani kell a bírói önkormányzati testületeknek a beleszólási - érdemi beleszólási jogot - a kinevezésbe, a pozíciók betöltésébe, a fegyelmi ügyekbe és az előmenetel kérdésébe. Hát ez így van jelenleg a hatályos j og szerint is. Úgy gondoljuk, hogy a nem begyakorolt és hát kifejezetten egy külföldi példa átvételét jelentő megoldásoknak nincs most itt az ideje, és ezért nem támogattuk ezt a megoldást a bizottság vitájában sem. A másik nagyonnagyon sok nézetkülönbség et jelentő kérdés a bíróságokkal kapcsolatban a fórumrendszer kérdése. Nagyon kevés időnk maradt, úgyhogy csak röviden tudok itt a négyszintű bírósággal kapcsolatos kérdés tekintetében lényegében hasonló indokokra hivatkozni, mint a második kamarával kapcs olatban, már ami a tradícióknak az öncélúvá válását illeti. Sajnos Magyarország nincsen abban a helyzetben - azt kell mondanom , sem a területi, sem a lakosságának a nagyságát illetően, hogy egy négyszintű bírói szervezeti kiépítést most komolyan gondolva végrehajtson. Mindez nem jelenti azt, hogy nem lehet találni megoldást arra a rossz helyzetre, ami jelenleg van, hogy a kétfokú jogorvoslat gyakorlását illetően van olyan helyzet - nem is kevés , amikor ugyanahhoz a bírósághoz kell a második jogorvoslati kérelmet benyújtani, amelyik a jogerős ítéletet hozta. Ezen nagyon egyszerűen lehet változtatni, a részletes vitában és más alkalommal ezt majd ki fogjuk tudni fejteni, hiszen semmi akadálya nincsen a hatáskörök olyan meghatározásának, ami a jelenlegi hár omszintű bíróságon belül különválasztja az első- és másodfokú bírósági hatásköröket úgy, hogy még a Legfelsőbb Bíróságra is jusson hatáskör, egyrészt fellebbezési bíróságként való működési tevékenységre, másrészt pedig arra az elvi irányító - helyesebben j ogegységesítő tevékenységre - amelyet sajnos most már évek óta a Legfelsőbb Bíróság valamilyen oknál fogva, nem tudjuk pontosan, de nem gyakorol. Tisztelt Országgyűlés! A hátralévő néhány másodpercben szeretnénk ismételten hangoztatni azt a kifogásunkat, a mi az igazságszolgáltatással kapcsolatos kérdések eldöntésével kapcsolatban megmaradt a koncepcióban, amely hiába kapott öt párt által támogatást - az MSZP vétó jellegű ellenkezése ezt nem tette lehetővé, hogy beépüljön , ez az Ügyészséggel kapcsolatos al kotmányos szabályozási kör. Mi változatlanul azon a véleményen vagyunk, és a kérdést nagy jelentőségűnek
