Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 29 (181. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TROMBITÁS ZOLTÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
3898 bármilyen más önkormányzaton - mármint területi önkormányzaton - alapuló második kamara összetétele. Tehát nincs olyan helyz et és az alkotmányozással megbízott bizottság többsége - azt kell mondanom, hogy a kérdést valójában végiggondoló többsége - nem foglalhat el más álláspontot, mint azt, hogy 1996ban ennek a kérdésnek a megoldása nem időszerű. Amennyiben a feltételek kiala kulnak, és ez egy sokkal hosszabb folyamat, és egyetértünk azokkal, akik az alkotmányozást ilyen értelemben nem a legidőszerűbbnek tartják, hiszen vannak olyan folyamatok a közjogot illetően és az intézményeket illetően, amelyeknek a kiérlelése és hát a ki fejlődése hosszú éveket vesz igénybe. Ebből a szempontból tehát ez az időpont nem a második kamara kialakításának az időpontja. A másik nagyon sokat szereplő kérdés az államszerkezeti fejezeten belül az államfő intézménye, és az államfő intézményének is eg yik vagy másik eleme, különösen a megválasztás kérdése. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórum megnyugvással vette tudomásul, hogy a többségi álláspont alapján az államfői intézmény ugyanolyan marad lényegében, mint ahog y az 1989ben azok a tárgyalások eldöntötték és amelyre vonatkozóan két népszavazás szintén döntést hozott a megválasztás módjára mindenképpen. Az államfő tehát továbbra sem lesz a törvényhozó hatalom részese, az államfő nem lesz része a végrehajtó hatalom nak, az államfő nem lesz közjogi értelemben hatalmi tényező, az államfő a nemzet egységének jelképe, és mint ilyen fogja azokat a jogosítványokat gyakorolni, amelyek egy kicsit pontosabban és a koncepció szerint némi más csoportosításban majd a végleges sz öveg kialakulásától függően meg fogják illetni. A megválasztásának a módjával kapcsolatban nagyon jól tudjuk, ismerjük az érveket, a számos érvet a közvetlen választás mellett, számos érvet a közvetett választás mellett. Azt is tudjuk, hogy a velünk szomsz édos Ausztriában egy tökéletesen azonos - vagy majdnem tökéletesen azonos - államfői intézmény közvetlen választással töltődik be. A Magyar Demokrata Fórum ebben a kérdésben tudomásul fogja venni azt a döntést, amelyet egy népszavazás esetleg ebben a kérdé sben külön eldönt. Mindenesetre nem tartjuk olyan kardinális kérdésnek a választás módját, mint ahogyan az a viták kapcsán hát időnként túldimenzionálódik. Csak utalunk arra, hogy ebben a kérdésben tartottak Magyarországon vagy hirdettek - kétszer is tarto ttak - egy érvényes népszavazást. Tisztelt Országgyűlés. Az igazságszolgáltatás különösen fontos és kiemelt helyet foglal el, hiszen több helyen - részben az alapelvek 2. fejezetében - részben külön a bíróságra vonatkozó fejezetben, ezen kívül egy másik fejezetben az ügyészségről szóló fejezetben kizárólag - vagy majdnem kizárólag - az igazságszolgáltatásról van szó. Nincs arra sajnos mód, hogy egy hosszabb felszólalás keretében is részletesen ítéljen a Magyar Demokrata F órum szónoka mindazokra a kérdésekre, mindazokra a problémákra, amelyek ebben a körben felmerültek, mindenesetre annak örülünk, hogy az igazságszolgáltatással kapcsolatos alapelvek többsége, mármint az igazságszolgáltatás alanyaként szereplők nézőpontjából már a koncepció elején megfogalmazásra került - nem kívánom ezeket felsorolni, hiszen a múlt héten erről volt sok szó , és annak is örülünk és üdvözöljük, hogy ezek az elvek bővülnek, a bírósági fejezetben és itt a bírói hatalom és a bírói függetlenség m ásik nézőpontjától függetlenül további olyan alapelvek fogalmazódtak meg, amelyek az igazságszolgáltatás tekintélyét és annak fontosságát hangsúlyozzák és húzzák alá. Ami az igazságszolgáltatás függetlenségének, a bíróságok függetlenségének az alapjait ill etően föl szokott merülni - és azt hiszem ma is érintették már, és nyilván fogják még , hogy tulajdonképpen az önálló hatalom csúcsaként közjogi értelemben vett csúcsaként milyen szervezet szolgálná ennek az önállóságnak a legjobban az érdekeit. Mi változ atlanul azt az álláspontot valljuk, hogy az a vita, ami elsősorban jogászok között, sőt szűkíthetem elsősorban a bírói pozícióban, sőt ezen belül is a legfelsőbb bíróságon pozíciót betöltő személyek és más jogászok között szokott
