Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 29 (181. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
3889 csütörtökön is sok szó esett, és ma is már szólt ró la Bihari Mihály, az úgynevezett második generációs jogok, a gazdasági, szociális, kulturális jogok, a szociális állam kérdése, ez lenne az első része hozzászólásomnak, a második részében pedig egy olyan kérdésről, ami itt a Házban is, de különösen a Házon kívül elhangzott véleményekben sokszor elhangzott, az érdekegyeztetés alkotmányban való szerepeltetésének kérdése. Ezzel a két kérdéssel szeretnék felszólalásomban foglalkozni. A gazdasági, szociális, kulturális jogok, a második generációs jogok kezelése a vitának az egyik központi és közérdeklődésre számot tartó kérdése volt. Ebben a vonalban például Hegyi Gyula képviselőtársunk fejtette ki elégedetlenségét az alkotmánykoncepcióval szemben, Gáspár Miklóstól, a Kereszténydemokrata Néppárttól hallottunk egy igazán lendületes felszólalást a múlt csütörtökön, amiben azt kifogásolta, hogy ez az alkotmánykoncepció nem valódi alapjogként, hanem csak az állam távoli céljaiként szabályozza a gazdasági, kulturális, szociális jogokat, és ezzel szembeállította azt a k ereszténydemokrata álláspontot, hogy a szociális jogok alapjogként való biztosítása nem lehet függvénye a gazdaság teherbíró képességének. Hivatkozott ezzel összefüggésben a szociális piacgazdaságok példájára, és úgy vélte, hogy ez az alkotmánykoncepció ni ncs összhangban a szociális jogállam eszméjével, és azt állította, azt mondta, hogy ez a felfogás ellentétes a korszerű európai alkotmányokkal. Nem kisebb lendülettel támadta az előttünk fekvő koncepciót a Magyar Demokrata Fórumtól Kis Gyula képviselőtársu nk is, aki azt állította, hogyha az alanyi jogok közül kivesszük a szociáliskulturális jogokat, akkor talán leghelyesebb, ha "Magyar Részvényköztársaságnak" kereszteljük át Magyarországot. Bizonyos értelemben mintha Bihari Mihály is mai hozzászólásában ha sonló irányból, ha nem is ilyen vehemenciával bírálta volna az előttünk fekvő koncepciót. Nos, én azt szeretném megkérdezni igazából Gáspár Miklós képviselőtársunktól, hogy volte már a kezében ez a kis könyvecske, Grundgesetz für die Bundesrepublik Deutsc hland, a Német Szövetségi Köztársaság alaptörvénye, alkotmánya. Ez az alkotmány az egykori nyugatnémet, ma német alkotmány a második generációs jogokat egyáltalán nem tartalmazza. Ha végigolvassuk ezt az alkotmányt, csak a klasszikus alapjogokat tartalmazz a, egyetlen helyen nem fordulnak elő benne ezek a jogok, mint ahogy nem fordulnak elő a francia, a svéd, természetesen az amerikai vagy a legújabb alkotmányok közül a cseh alkotmányban sem. Ezek az alkotmányok, hangsúlyozom, szociális jogállamok alkotmánya i. Csak az alapjogokat, a klasszikus állampolgári és politikai jogokat tartalmazzák. Más a helyzet néhány más alkotmánnyal, mint például a holland, olasz, spanyol, portugál, vagy az új alkotmányok közül a szlovák, a bolgár alkotmánnyal. Ezek az alkotmányok tartalmazzák a gazdasági, szociális, kulturális jogokat is, de nagyon világosan megkülönböztetett fogalmazásban. Engedjék meg, hogy idézzek néhány fogalmazást. A '87es holland alkotmány például a munkához való jogot a következőképpen fogalmazza meg, 19. §: az állami szervek feladata, hogy előmozdítsák a kielégítő mértékű foglalkoztatást. A szociális biztonságot úgy fogalmazza meg a holland alkotmány: az állami szervek feladata, hogy biztosítsák a lakosság megélhetéséhez szükséges javakat és azok elosztásá t. A társadalombiztosítási jogosultságot törvény szabályozza, akik nem tudják magukat ellátni, törvény szerinti állami segítségre jogosultak. Az egészségügyhöz, az egészséghez való jogot úgy fogalmazza meg: az állami szervek lépéseket tesznek a lakosság eg észségvédelme érdekében. Ezek egészen más fogalmazások, mint azok a fogalmazások, ahol például ez a holland alkotmány is az alapvető emberi jogokat az általunk ismert módon fogalmazza meg, például senkit nem lehet megfosztani szabadságától. Tehát teljesen világos ezekben - nem fárasztom önöket további idézetekkel - a nyugateurópai és az új középeurópai alkotmányokban, hogy ezeket a jogokat, a második generációs jogokat többségükben - szinte kizárólag, a kivételről majd még szólok - állami kötelezettségvál lalásként fogalmazzák meg, ugyanúgy, mint az előttünk álló új magyar alkotmánykoncepciót. Szeretném tehát nagyon nyomatékosan hangsúlyozni, hogy az az alkotmánykoncepció, amit most tárgyalunk,
