Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 29 (181. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
3890 megfelel az európai szociális jogállamok alkotmányozási gyakorl atának. Ha valaki ismeri ezeket az alkotmányokat, akkor tudnia kell, hogy amit most mi tárgyalunk, az megfelel egy modern szociális állam alkotmányának. Még egy példát kell megemlítenem. Az 1948as német alkotmány, nyugatnémet alkotmány nem tartalmazza a m ásodik generációs jogokat. Azok az új alkotmányok azonban, amelyeket a volt NDK területén alakult új német szövetségi államok alkottak - Szászország, Brandenburg, Thüringia , ezek az alkotmányok már tartalmazzák a második generációs jogokat. Csakhogy ezek az alkotmányok tartalmaznak egy olyan fejezetet, hogy Grundrechte alapjogok , és ezekben ilyen típusú megfogalmazás szerepel, a példákat a brandenburgi alkotmányból veszem: mindenkinek joga van személyiségének teljes kibontakoztatására, mindenkinek joga van az élethez, a személyi szabadság sérthetetlen. Senki sem vethető alá kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek. A lelkiismeret, a hit, a vallás és a világnézeti meggyőződés szabadsága sérthetetlen. Így fogalmaz a brandenburgi alkotm ány az alapjogok esetében. A fejezetnek az a címe, hogy Grundrechte. Ez a fejezet, az alapjogok fejezete nem tartalmazza a gazdasági, szociális, kulturális jogokat, hanem ezeket államcélként fogalmazza meg valamennyi új német alkotmány, például a munkához való jogot a következőképpen 48.§ a brandenburgi alkotmányban: az állam köteles teljes foglalkoztatásra és munkahelyteremtésre irányuló politikájával erejéhez mérten gondoskodni a munkához való jog megvalósításáról. Vagy a szociális biztonságról szóló jog 45. §: az állam köteles erejéhez mérten gondoskodni a betegek, balesetet szenvedettek, rokkantak, fogyatékosok, időskorúak szociális ellátásáról. Európa mintának tekinthető szociális államában, a modern Németországban ilyen alkotmányok születtek a '90es é vek első felében. Azt hiszem, beláthatjuk valamennyien, hogy a múlt századi liberálkapitalista alkotmányozás és a modern szociális állam - szociálisan elkötelezett állam - alkotmányozása között nem az a különbség, hogy az egyik alapjognak tekinti a második generációs gazdasági, szociális, kulturális jogokat, a másik pedig államcélnak, állami kötelezettségvállalásnak, hanem az a különbség, hogy a hagyományos liberálkapitalista felfogású alkotmány nem tartalmazza ezeket a jogokat állami kötelezettségvállalásk ént, ha úgy tetszik német kifejezéssel államcélként, a modern szociális államok alkotmányozása pedig ekként és nem alapjogként tartalmazza. (12.20) (Az elnöki széket dr. Kóródi Mária, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Úgy gondolom tehát, hogy az, ami a koncepcióban van, az a szociális állam elkötelezettjei - Hegyi Gyula, Gáspár Miklós, Kis Gyula, a KDNP, az MDF és minden szocialista politikus számára nyugodt és tiszta lelkiismerettel elfogadható. Mindamellett megemlíthetem, hogy a második generációs jo gok között is akad néhány, amely bíróság előtt számon kérhető alapjogként is rögzíthető, ilyennek tekinthető az egyenlő munkáért egyenlő bér elve abban az értelemben, hogy azonos munkaerőpiaci körülmények között ugyanazért a munkáért, ugyanazt a bért kell fizetni nemre, fajra, színre stb. való tekintet nélkül. Ilyen értelemben ez kikényszeríthető alapjog. Ugyanígy kikényszeríthető alapjog a munkaidő törvényes korlátozása, a fizetett szabadság és a fizetett ünnep. Ez vállalható alapjog. És ugyanígy vállalhat ó alapjog - az alapjogok között szerepel sok helyen - a tandíjmentes oktatáshoz, közoktatáshoz való jog, ekként szerepelteti, ekként fogalmazza meg a koncepció is. Kérem tehát képviselőtársaimat, hogy gondolják át még egyszer álláspontjukat, tanulmányozzák a hozzáférhető külföldi alkotmányokat, és ismerjék el, hogy az előttünk fekvő koncepció egy szociálisan elkötelezett állam alkotmányának a koncepciója. A másik kérdés, amiről beszélnünk kell, és ami szintén sok vitát váltott ki, az érdekegyeztetés alkotmá nyban való rögzítésének kérdése. Hegyi Gyula kérte számon - feltételezve, hogy a modern Európába akarunk haladni, akkor ezt nem kerülhetjük meg , Szöllősi Istvánné szorgalmazta ezt, de mint mondtam, különösen sokan várják ezt el tőlünk a Házon kívül, mind enekelőtt a szakszervezetek és más civil szervezetek körében. Ha elővesszük például ezt a német alkotmányt, akkor ennek nyomát sem találjuk benne, de az európai alkotmányok nagy többségében nincs ilyesmi. Többek
