Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 29 (181. szám) - A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. OROSZ ISTVÁN, az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság előadója:
3867 Az akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés bevezetése által tehát a képzési szintek eddiginél tagoltabb, átláthatóbb szerkezete alakulhat ki. Ennek alapján négyféle szintű képzési program, képzettség, illetve végzettség különböztethető majd meg. A felsőfokú szakképzés, a főiskolai és egy etemi alapképzés, a főiskolai és egyetemi szakirányú továbbképzés, valamint a doktori szintű képzés. Megteremtődik a főiskolai és egyetemi programok közti átmenet, az egymásra épülés, elágazás lehetősége is. A javaslat a többszintű képzés feltételeit, a kr editrendszer által biztosított átjárhatósággal teremti meg. A törvénymódosítás alapelve szerint a tandíj, valamint az ösztöndíj és a szociális támogatás célja és tartalma alapvetően eltér egymástól, a kettőt tehát egymástól elkülönített elvek és egyéb megf ontolások alapján kell rendezni. Az erre vonatkozó tandíjrendeletet, amely a törvény előkészítése miatt nem került előbb beterjesztésre, a törvény hatályba lépését követően haladéktalanul meg kell alkotni. Ennek előkészítése a Hökosszal és - természetesen - más diákszervezetekkel való együttműködésben már folyamatban van. E stratégiai jelentőségű kérdéseken túl, a javaslat szabályoz bizonyos, az előző törvény által szabályozatlanul hagyott ellentmondásosan szabályozott kérdéseket is, így pontosítja, illetve új módon határozza meg a hallgatók és a hallgatói önkormányzat jogait, a felsőoktatási intézmények vezetői kinevezésének és visszahívásának döntéshozatali rendszerét, a miniszter törvényességi felügyeli jogkörét. Ez utóbbit - konkrét döntéseknél, egyedi d öntéseknél - egyértelműen azokra az esetekre szűkíti le, amelyekben munkaügyi vagy egyéb bírói út nem vehető igénybe. A szabályozás módszereit illetően hangsúlyozni szükséges, hogy törvénymódosításról és nem új törvényről van szó. Ez számos vonatkozásban m egkötötte a kodifikátorok kezét. A törvényelőkészítés során folytatott szakmai vitákban kiderült, hogy a felsőoktatási szféra jelentős része mélyreható változásokat igényel. A törvényelőkészítőket azonban motiválta és egyben önmérsékletre intette, hogy a korszerűsödés irányába való nyitáshoz és a felsőoktatás relatív financiális biztonságának megteremtéséhez sürgős törvénymódosításra van szükség. Végezetül szeretném emlékezetükbe idézni Eötvös Loránd, ma különösképpen megszívlelendő szavait: "Ha komolyan azt akarjuk, hogy a magyar egyetem is a tudomány iskolája legyen, akkor többet kell tennünk a magyar tudósokért. A tudomány szükségletét nem szabad a takarékos államháztartásnak rendes mértéke szerint kiszabni." Kérem a tisztelt házat, kedves képviselőtárs aimat, vegyék tekintetbe, hogy amikor e törvényről döntenek, nem pusztán a magyar felsőoktatás sorsáról döntenek, hanem az emberi tőkébe való beruházáson keresztül társadalmi, gazdasági boldogulásunk esélyeiről is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm miniszter úrnak az expozéját. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy az oktatási bizottság ülésén többségi és kisebbségi álláspont is megfogalmazódott. Először a többségi álláspontot hallgatjuk m eg, dr. Orosz István úr előadásában. DR. OROSZ ISTVÁN , az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság előadója : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az oktatási bizottság több mint három órán keresztül vitatta a felsőoktatási törvény mód osításának tervezetét. Ezt a vitát a házbizottság döntése értelmében 5 percben kell ismertetnem. E döntést méltánytalannak tartom - három okból is. Először: ha komolyan vesszük azt a gyakran megismételt állítást, hogy a parlament érdemi munkája a bizottság okban folyik, akkor megmagyarázhatatlan, hogy a plénumnak miért nincs lehetősége részletesen megismerkedni a bizottsági véleményekkel. Másodszor: ha a plenáris ülés nem ismerkedhet meg a bizottsági vitákkal, az magát a parlamentarizmust kérdőjelezi meg, hi szen a plenáris ülések vitáiban mindenki nem kaphat szót, a képviselői döntést a bizottsági viták érvei nem befolyásolhatják és a kormánypárti képviselőket
