Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 29 (181. szám) - A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. MAGYAR BÁLINT, művelődési és közoktatási miniszter:
3866 szempontot az intézmények tevékenységének értékelé sekor érvényesíteni kell, és a mutatók teljesítéséhez pénzügyi következményeket kell társítani. A koncepció növelni kívánja a felsőoktatási intézmények fejlesztési, korszerűsítési döntéseinek megalapozottságát azáltal, hogy az e döntésekért való felelősség et egyértelműbbé teszi. Ennek szellemében nagyobb összhangot kíván teremteni a döntések eszmei szellemi célszerűsége és gazdasági megalapozottsága között. Ebben a szisztémában a menedzsertípusú gazdasági vezetők jelentősebb szerephez jutnak majd, mind a fo rrások megszerzésében, mind azok felhasználásában. A gazdálkodási fegyelem megszilárdítását az is elősegíti majd, hogy az intézmények eladósodása esetén az állam szerepét nem a keletkezett hiányok átvállalásában jelöli ki a javaslat, hanem az azok leküzdés éhez való segítségnyújtásban. Erre szolgálna eszközül az intézmények gazdálkodásának átvilágítása, illetőleg a korszerűbb gazdálkodásra való áttérés kezdeményezése abban az esetben, ha ezt maguk az érintett intézmények igénylik. Ez a fajta válságmenedzselé s tehát nem sértené az intézményi autonómiát, de lehetőséget teremtene arra, hogy az állami kiadások is jobban tervezhetők legyenek, valamint hogy ne kerüljenek igazságtalanul hátrányos helyzetbe a jól gazdálkodó intézmények. A javaslat, az országgyűlési h atározatnak megfelelően, következetesen érvényesíteni kívánja a versenysemlegesség elvét azáltal, hogy az államilag finanszírozott képzést, a fenntartótól függetlenül minden állami és államilag elismert felsőoktatási intézmény számára biztosítja, ám csak o lyan hallgatólétszám arányában, amelyet a munkaerőpiaci prognózisok indokolnak. Lényeges újdonsága a javaslatnak, hogy segít a nem állami, köztük az egyházi felsőoktatási intézmények létesítményfenntartási költségeinek hosszú idő óta vitatott és állandó feszültségeket okozó gondján. Erre az eddigiekben csak külön megállapodás alapján volt mód, ezentúl az normatív alapon jár, s mértéke az államilag finanszírozott hallgatólétszám után járó képzési normatíva 50%a lesz. Abból az elvi meggyőződésből kiindulva , hogy a kulturális nemzetfogalom nem azonos a politikai nemzet fogalmával, és ennek megfelelően a felelősség természete is más, a javaslat támogatni kívánja a határon túli magyarok képzését és e képzés megbízható finanszírozhatóságát azáltal, hogy a Felső oktatási és Tudományos Tanács finanszírozási szakbizottságának döntése alapján lehetővé teszi a határon túli felsőoktatási programok közvetlen finanszírozását is. A felsőoktatási törvény hatályba lépése óta eltelt idő alatt felhalmozódott tapasztalatok, to vábbá a felsőoktatásfejlesztési célkitűzések megvalósíthatósága érdekében szükséges a felsőoktatás országos szakmai szervei, a Magyar Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács jogállásának és kompetenciájának újradefiniálása. A fő cél egy olyan szakmai koordinációs rendszer jogi megalapozása, amely képes kiváltani egy központosított kormányzati rendszer szükségtelen adminisztratív beavatkozásait, ám ugyanakkor megfelelő alapot ad a felsőoktatás stratégiai fejlesztésére és a felsőoktatás minőségének garantálására. Ennek legfőbb letéteményese az FTT, illetőleg annak stratégiai és finanszírozási operatív szakbizottságai, amelyek a döntések szakmai megalapozottságát és stratégiai megfontoltságát hivatottak garantálni. A törvénymódosítás egyi k fő célja egy vertikálisan jobban tagolt képzési rendszer, képzési szerkezet kialakítása, amely biztosítja az egyes képzési szintek egymásra épülését és a programok közötti átjárhatóságot. Ezt szolgálja mindenekelőtt a posztszekunder, vagyis az akkreditál t iskolarendszerű felsőfokú szakképzés felsőoktatási rendszerbe való történő beillesztése, amely a hallgatói létszám jelentős emelkedését teszi lehetővé, ám nem eredményez a képzés szempontjából, túlképzés alapján előálló indokolatlan költségnövekedést. Ez zel megvalósul az a felsőoktatásban korszerűnek mondható piramiselv, amely úgy teszi lehetővé az átmenetet egy felsőbb képzési szintre, hogy közben minden szinten biztosít valamilyen felsőfokú képzettséget. (10.20)
