Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 29 (181. szám) - Az ülésnap megnyitása - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. DOBOS KRISZTINA, az MDF
3856 egyelőre nem indokolt, nem is látják a lehetőségét és a középfokú oktatás fokozatos kiterjesztése a megfelelő feltételek létrehozása nélkül csak károkkal járhat. Úgy tűnik, hogy van egy közoktatási minisztérium, amiben van egy törv énymódosítás és van egy fejlesztési koncepció, ami jelentősen ellentmond egymásnak. Erről Pokorni Zoltán képviselőtársam már elmondta: nem tudjuk, hogy milyen típusú iskolarendszerben gondolkozik a kormányzat, nem derül ki, hogy milyen típusú iskolarendsze r az, amit preferál, és sajnálatos módon nem hogy nem derül ki, hanem kifejezetten ellentmondásos ez a rendszer, amelyik egy 8+4 osztályos rendszerben gondolkozik, de ugyanakkor egy tízosztályos nemzeti alaptantervet ír le vagy fogad el, és Magyarországon, az európai országokat tekintve egyedülálló oktatásszabályozási rendszer fog kialakulni, egy olyan oktatásszabályozási rendszer, amelyik a 10 osztályhoz tartozó - tehát a követelményrendszerhez tartozó iskolát - nem nagyon ismer vagy nem tud mit kezdeni ve le, illetve a 4 osztályos középiskolák tönkretétele folyik, mint ahogyan ezt meg is fogalmazták sokan a középiskolai szektorból, hiszen elképzelhetetlen hogy a 16. életévben befejeződjön a középiskolai tanításnak a teljes tananyaga, majd ezt követően egy k étosztályos érettségire való felkészítés történik. Mi a lényege vagy a rejtett dimenziója ennek a megfogalmazásnak? A jelenlegi oktatási kormányzat nem tud mit kezdeni, vagy nem mer mit kezdeni a differenciálódással, illetve egészen pontosan nem fogadja el , hogy az iskolák maguk differenciálódnak, hanem ezt a differenciálódást az iskolán belülre kívánja vinni, vagyis azt jelenti, hogy a nemzeti alaptanterv minimálkövetelményének megfelelően majd belül lesznek különböző tantervek az iskolákban, és így az át járhatóság illúzióját keltik mindazokban a szülőkben és diákokban, akik úgy gondolják, hogy ez a belső differenciálódás bármikor átjárható. Mindazok, akik a középiskolákban vagy közoktatási intézményekben az elmúlt évtizedekben tanítottak, pontosan tudják, hogy mind a fakultáció, mind a speciális tagozatok nem biztosították az átjárhatóságot, és nem is lenne jó, hogyha ezt az illúziót keltenénk akár a közvéleményben, akár a szülőkben, akár a diákokban. Ez a közoktatási törvénytervezet a kétszintű érettségit legalizálja. Sajnálatos módon semmiféle tanulmány, semmiféle előzetes felmérés nem született annak bizonyítására, hogy a kétszintű érettségi következménye hogyan fog megjelenni a közoktatásban, hogy valóban az a jó megoldáse, amit van amelyik ország köve t, hogy a gyerekeknek 16 éves korban kell választania tantárgyat, amit magas szintű érettségivel zárnak, és a többi tantárgyat pedig alacsonyabb szinten tanulják, ami viszont nem jogosít egyetemi vagy főiskolai felvételre. Hol van az a kompenzációs rendsze r, hogyha 16 éves kora és mondjuk 18 vagy 19 éves kora közben kiderül, hogy mégis szeretne felvételit tenni egyes felsőoktatási intézménybe, de nem tanulta vagy nem választotta, vagy nem tanították meg olyan magas szinten, hogy ezt a felvételi vizsgát eset leg le tudja tenni. Létezik ez a kompenzációs rendszer az egyetemeken és a főiskolákon nulladik évfolyamként, és hasonló módon, úgy gondolom, mint az amerikai rendszerben, majd college szisztémában fog kialakulni, ami viszont kétségtelenül tény, hogy ez má r nem ingyenes a gyermek számára, és ma is 80100 ezer forintot fizetnek azok a tanulók, akik elfelejtették vagy nem tudták a középiskolában teljesíteni azokat a követelményeket, ami egy felvételhez szükséges, ezt most az egyetemek és a főiskolák meg fogjá k tenni vagy segíteni fognak, de természetesen nem ingyen. Mi történik a kétszintű érettségi rendszerben? (9.30) Azt a hamis illúziót tudjuk kelteni a gyermekeinkkel vagy a gyerekeinkkel és a szülőkkel, hogy bizony leérettségizett a gyerek, azt a hamis il lúziót keltjük, hogy ez alkalmassá teszi majd a továbbtanulásra, de sajnálatos módon tudomására kell hozni mindazoknak, akik ezt választják, hogy itt bizony egy komoly szelekció indul meg, és talán célszerű lenne az európai országok gyakorlatát áttekinteni , hiszen vannak olyan országok, amelyek már eme kétszintű érettségi rendszeren túlvannak és most próbálják az egységesítés irányába vinni, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy ennek bizony számos negatív következménye van.
