Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 29 (181. szám) - Az ülésnap megnyitása - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - POKORNI ZOLTÁN, a Fidesz
3852 Köszönöm szépen. Megadom a szót Pokorni Zoltán képvis elő úrnak, a Fidesz - Magyar Polgári Párt vezérszónokának. Őt soron követi Dobos Krisztina képviselő asszony, a Magyar Demokrata Fórum vezérszónoka. POKORNI ZOLTÁN , a Fidesz képviselőcsoport részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Há z! Miniszter Úr! A közoktatási törvény módosítása van előttünk. Több ok miatt igen, csak felfokozott várakozás van ezzel a vitával, a mai vitával kapcsolatban. Részben azért, mert ezt a vitát, magát a módosítást, ahogyan itt elhangzott, másfél évvel korább ra ígérte a Hornkormány. Lehet, hogy ez jobb is lett volna, ha 1994 decemberében módosítja a közoktatási törvény. Talán azért, mert nem telt volna el egy év, másfél év abban a bizonytalan helyzetben, amikor az épp hatalmon lévő kormány már kinyilvánította , hogy a maga részéről átfogó módon módosítani kívánja a '93ban elfogadott oktatási törvényt. De hogy milyen irányban, milyen tartalommal, milyen részletszabályozásokkal, ezt nem teszi le az asztalra. S egy ilyen - mondhatni bizonytalan - helyzetben tartj a Magyarország legnagyobb - és nyilván nemcsak a szakmai sovinizmus mondatja velem , de az egyik legfontosabb ágazatában dolgozó közel 200 000 alkalmazottat, vagy ha úgy tetszik, többmillió diákot. Ennek a bizonytalan helyzetnek több mint egy éven kereszt ül való fenntartása mindenképpen a Hornkormány felelőssége, vagy a művelődési tárca felelőssége, én nem akarom kiosztani a kormányon belüli pontokat. Jobb lett volna - hogyha már ez az eltökéltsége ennek a kormánykoalíciónak - ha ezt hamarabb megtenné. Fo ntos kérdés, de a mai vitához nem tartozik, hogy mi tartott másfél éven keresztül, milyen mennyiségben köttettek itt szakmai és milyen mennyiségben politikai kompromisszumok. Én félek - és az anyag kézhezvétele után erről győződtem meg , hogy sokkal inkáb b politikai kompromisszumokról van itt szó és nem annyira a szakmai részletek cizellálásáról. Egyetlenegy jól ismert példára hadd utaljak itt - bár nyilván a teremben ülők már untig hallották ezt , ez a pedagógusok kötelező óraszámának fölemelése. Az a te rvezet, hogy ez a kormány, amelyik a benyújtás hetében olyan módon írja át a törvényt, hogy fél évvel elhalasztja a pedagógusok óraszámának 10%os növelését és majd aztán azzal mentegeti az államtitkár úr a pénzügyminisztert, a miniszterelnök urat és a műv elődési miniszter urat, hogy sosem voltak iskolaigazgatók, nem tudhatják, hogy félévben nem jó pedagógusokat elbocsátani, nem jó osztályokat összevonni vagy - ne adj' isten , iskolákat bezárni. Nem mentség ez azokkal szemben, akik - hát legalábbis ezt hal ljuk - másfél évet töltöttek ennek a törvénynek a szakmai pontosításával. Nem mentség ez nyilván azokkal szemben sem, akik az iskolafenntartó önkormányzatok, egyházak, alapítványok kihagyásával állapodtak meg ilyen fontos kérdésekről, és nem mentség azzal az apparátussal szemben sem, amely - ha már megköttetett ez a kompromisszum , csak felemásan vezeti végig a benyújtott törvénytervezeten. A 94. §ban az egyik, a 99. §ban egy másik dátumot szerepelteti. Apró, de inkább csak jelzés értékű pontok ezek. Azt jelzik, hogy mennyire lehet komolyan venni azt, amit hallottunk, hogy másfél év megfeszített munka, a szakmai pontok alapos csiszolgatása áll e mögött a tervezet mögött. Én azt gondolom, nem ez áll mögötte. Politikai alkuk, alkudozások és nem törvényhozás . Nagy kérdés, hogy jóe olyan törvényeket alkotni, szabade olyan törvényeket alkotni, amiket senki sem tart be. Mi értelme van ilyen törvények létrehozásának, mi értelme van ilyen helyzet kialakításának? S egy biztos: másfél évnyi ilyen korszak után vagy unk. Az 1993ban elfogadott közoktatási törvényt a Hornkormány idején számos ponton nem tartották be sajnos sem az önkormányzatok, sem az intézményvezetők, de sok ponton - mint ez hírlik - maga a kormány is adós maradt a szó szigorú értelmében vett törvé nyességgel. (9.10)
