Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 29 (181. szám) - Az ülésnap megnyitása - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - POKORNI ZOLTÁN, a Fidesz
3853 Mennyiben indokolható egy ilyen törvény megalkotása most? Ennyiben. Amennyiben tiszta vizet tud önteni a pohárba, egyértelműbbé tudja tenni a viszonyokat, csökkenteni tudja a bizonytalanságot ebben a rendszerben. A legfontosabb kérdés te hát az, amit ezzel a most előttünk lévő törvénnyel szemben föl kell tenni, hogy föloldjae a bizonytalan helyzeteket, növelie a kiszámíthatóságot és a stabilitást a közoktatás nagy rendszerében, ami nyilván két ok miatt fontos, hogy növekedjék. Egyrészt, mert egy hatalmas rendszerről van szó, másrészt, mert maga az oktatás jellege olyan, hogy a gyermekek elkezdenek ebben tanulni, és jó, hogyha beiskolázás időpontjában némileg kiszámítható jövőkép áll előttük, némileg kiszámítható perspektívával kezdik meg a tanulmányaikat. S erre a válaszunk az, hogy nem növeli, hanem a bizonytalansági elemeket fokozza. Ez a legfőbb negatívuma ennek a törvénynek. A sokat emlegetett iskolaszerkezeti ügyre hogy néhány példát hadd mondjak. A törvény beterjesztése sajátos módon történt, ezelőtt fél évvel, '95 novemberében a tisztelt Ház elfogadott egy úgynevezett kis törvénymódosítást, amelyik megengedte, hogy a kormány rendeletben fogadja el a nemzeti alaptantervet. Ez a nemzeti alaptanterv egy sajátos tantárgyi vagy pedagógiai szakaszolást tartalmaz, egy 642es pedagógiai szakaszolást. Ezzel szemben a képzési szakaszok meghatározása itt a törvényben a 6. §ban 10 plusz 2es, a finanszírozási rendszerben ugyanennek a szerkezetnek a meghatározása 622, az iskolaszerkezet defin iálása, amikor erre kísérletet tesz a törvény, akkor 8 plusz 4es, az osztálylétszámok meghatározása 3343, a pedagógusképzésé pedig szintén nehezen kalkulálható. Ahány ponton, ahány módon nyúl hozzá ehhez a szerkezeti kérdéshez - ami az egyik legfontosa bb kérdése a közoktatásnak , annyi választ ad erre a tervezet. Lehet ezt persze magyarázni, menteni azzal, hogy mindegyik rendszer, mindegyik szabályozási pont a maga sajátos logikájában jelöli ki a szakaszhatárokat. De egy biztos, hogy hatásában, az inté zményeknél nem növeli a kiszámíthatóságot és a tervezhetőséget, az iskolafenntartók döntéseit nem orientálja. Márpedig ennek a felelősségét, véleményem szerint, nem háríthatja el magától sem egy kormány, sem egy parlament. S itt van a különbség, a lényeges különbség, vagy ha úgy tetszik, a politikai különbség a Fidesz álláspontja s a törvénytervezetet benyújtó koalíció álláspontja között. Azt gondolom, hogy ebben a helyzetben, amiben ma a közoktatás rendszere van, a kormány és a parlament felelőssége, hogy egyértelmű prioritásokat fogalmazzon meg, hogy orientatív pontokat írjon le, többek között az iskolaszerkezet tekintetében is. Nem lehet a lovak közé dobni a gyeplőt azzal a felkiáltással, hogy lám, lám, virágozzék száz virág, vagy győzzön az erősebb. Azt gondolom, hogy az oktatás még egy piacosodó és erőteljesen differenciálódó társadalomban sem az pusztán, hogy kiszolgáljuk az igen különböző társadalmi csoporthoz tartozó szülők értékválasztását, automatikusan megfeleltetjük ezt a rendszert az erősen diffe renciálódó, szétszakadó, széthúzódó társadalom igényeinek. Az oktatás a mi szemünkben az egyik olyan társadalmi intézményrendszer, amelyik a lassan kettészakadó Magyarországot kell hogy valamilyen módon összetartsa, legalábbis a jövőben, a felnövekvő gyerm ekeknek tett ígéretek, a versenyképes tudáshoz való hozzáférés tekintetében. Nincs illúziónk, nem hisszük azt, hogy az oktatási rendszeren keresztül egy erőteljesen differenciálódó társadalmat össze lehet tartani. De nem tehet mást egy józan oktatásügy, mi nt hogy nem növeli ezeket a differenciákat, nem növeli a társadalomban rejlő szétfeszítő erőket, hanem próbálja ezt a tudáshoz való hozzáférés esélyeinek közös megteremtésével csökkenteni. Az az oktatási törvény, az az oktatási szerkezet, amelyik nem ezt s zolgálja, az szerintünk ártalmas. Azoknak is ártalmas - értelemszerűen ártalmas azoknak , akik anyagi, földrajzi vagy bármely születésbeli okok miatt a társadalom perifériájára szorulnak, de ártalmas azoknak is, akik magukat a szűk elitcsoportokhoz sorolh atják. Ártalmas, mert egy olyan társadalmi szerkezet létrehozását eredményezheti - a közeljövőben is már , amelyik nem egy konszolidált ország működését, hanem egy hektikusan, drámai politikai lépésekkel működő ország képét festi elénk, ahol
