Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 28 (180. szám) - Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi ellátási normatívákról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. GÖTZINGER ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. GÖTZINGER ISTVÁN (MSZP):
3825 ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tízperces reagálásra megadom a szót Göt zinger István képviselő úrnak, MSZP. DR. GÖTZINGER ISTVÁN (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Ha lehet, én hozzászólnék, nem csupán kétpercesben. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Képviselő úr, elnézést kérek. (Közbeszólás: Dr. Götzinger István: a reagálásom nem férne bele 2 percbe, azért mondom.) Semmi gond, csak azt hittem, hogy kétperces hozzászólást akar. Az írásban előre jelentkezett képviselőtársaink elfogytak. Megkérdezem: tisztelt Országgyűlés, ki akar még részt venni a vitában? Götzinger István képviselő úr, MSZP. Me gadom a szót. DR. GÖTZINGER ISTVÁN (MSZP) : Magam is nagyon nehezen birkóztam meg ezzel a törvénytervezettel. Nagyon sok problémám és gondom volt és van a mai napig is. Néhány dologban azért úgy érzem, hogy szólnom kell. Az egyik dolog az alkotmányosság, al kotmánysértés kérdése. Én azt hiszem, a törvény alapvetően nem azt mondja, hogy mennyi egészségügyi intézményt működtethet egy önkormányzat, hanem hogy mennyit finanszíroz az egészségbiztosítás. Tehát a normatívák megállapítása arról szól, hogy mit finansz íroz az egészségbiztosítás. A normatívák megállapításának az alapját képező számokról. Egyrészt én azt szeretném elmondani, hogy soha korábban én nem találkoztam olyan próbálkozással sem az elmúlt, előző kormányzat idején sem, amelyik megyénként megpróbált a azokat az összefüggéseket feltárni, amelyek a megbetegedések, a halálozási mutatók és a megye életének egyéb jellemző mutatói között van. Én nem találkoztam, tudom, hogy a demográfiai évkönyv minden évre vonatkozóan a megyékre elég részletes megbetegedés i statisztikákat, halálozási statisztikákat, de nem összefüggéseket mutat ki. Tehát én azt mondom, hogy ez egy ilyen első kísérlet és természetes, hogy egy ilyen első kísérletnél nehéz a közmegegyezést létrehozni, hogy melyek is azok a jó mutatók, amelyek éppen egy megyét leginkább jellemzik abból a szempontból, hogy milyen normatívát állapítsunk meg. Egy másik gondom, amiről itt nem volt szó, hogy ha egyszer egy alapvető mutatót az egészségi állapotra vonatkozóan, a férfiak születéskor várható átlagos élet korát mutatjuk ki és a többi mutató mind arról szól, hogy mi az, ami még befolyásolja az egészségi állapotot, akkor az az egy mutató mögött még halmozottan jelentkezik a többi mutató. Tehát egy kicsit a mindenben rosszabb helyzetű megyéket még rosszabb hel yzetűnek mutatja a viszonylag kedvezőbb helyzetű, iskolázottság, infrastruktúra, munkanélküliség stb., viszonylag kedvezőbbnek mutatja. Én nem akarom ezzel a zavart növelni természetesen, mert ez érv lehet megyéknek és fővárosnak, de érdemes végiggondolni ezt is. Magáról, erről az úgynevezett reformdöntésről. Nem tudom, mennyire illik ez egészében egészségügy reformjához. Reformlépésnek nevezhetjüke? Én a türelmükkel nem akarok visszaélni, ezért nagyon röviden mondanám. Illik végiggondolni, hogy mi történt eddig a magyar egészségügyben reform címén. Mi fogalmazódott meg, mielőtt elindultak azok a konkrét, elindította az előző kormányzat azokat a konkrét reformlépéseket, amelyeknek a folytatása történik tulajdonképpen. Egyrészt tudjuk azt, hogy az egészségüg y ilyen mértékű reformja vagy közel hasonló mértékű a világon mindenhol elég hosszú ideig tartó, kínnal, gyötrelemmel és nem várt következményekkel jár. Tehát menet közben mindig nagyon sok korrekciós lépésre van szükség, még akkor is, ha viszonylag jól me gtervezett reformról van szó. Én nem merném azt mondani, hogy ez egy nagyon következetesen megtervezett reform volt. 1992ben a háziorvosi és 1993tól a teljesítményelszámolás: Itt csak ha ezekről a kérdésekről szólok, egy várakozás nem jött be. A teljesít mény elszámolás, a teljesítményen alapuló finanszírozási
