Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 23 (179. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. JESZENSZKY GÉZA (MDNP):
3647 (15.10) Ezért azt tartom fontosnak, hogy a közszolgálati televízió és a nyilvánosság egyéb fórumai hathatós közreműködésével ismertessük meg végre az országgal, hogyan függ jövőnk össze az euroatlanti integrációval, és e tanítási és tanulási folyamat keretében szülessék majd olyan alkotmány, amely minden jelentősebb módosítás nélkül alkalmas lesz arra, hogy hazánkat biztos révbe vigye, államunk hajóját lehorgonyozza, a jól működő tagjainak biztonságot és jólétet nyújt ó két intézmény, a NATO és az Európai Unió kikötőjében. Ezt a programot hirdette meg az 1990es szabad választások nyomán Antall József pontosan hat évvel és egy nappal ezelőtt, amikor a kormányprogram negyedik vezérelveként leszögezte, hogy kormánya, idéz em: "Európai kormány lesz a szónak nemcsak földrajzi értelmében." Az, hogy akkori politikai ellenfeleink ma részleteiben ugyan igen sok kívánnivalóval, de azt a hat évvel ezelőtti programot folytatják, akkori döntéseink helyességét csak igazolja, s a felel ős ellenzék dolga ma az, hogy a mai kormányt önmaga által meghirdetett elvei és céljai betartására késztesse. A viszonyok, a körülmények természetesen változtak az elmúlt hat évben, de az integráció megvalósulása ma sürgetőbb és egyben jobban, könnyebben m eg is valósítható, mint 1990ben volt. Azzal a caveattal, azzal a figyelmeztetéssel azonban messzemenően egyetértek, amit Szabad György képviselőtársam, a Néppárt tegnapi vezérszónoka tegnap kifejtett, hogy tudniillik a szuverenitás egyes elemeinek majdan i átruházhatóságát a legnagyobb körültekintéssel kell megfogalmazni. Az 1991. évi augusztusi moszkvai puccskísérletet megelőzően még a Varsói Szerződés 1991 júliusi feloszlatása után is jelen volt az akkori Szovjetunió politikájában az az igény, hogy a jó államközi viszony kereteit megfogalmazó kétoldalú szerződésben szuverenitásunkat korlátozó, súlyosan korlátozó paragrafus szerepeljen, és sajnos ez a formula ma visszaköszön a NATOba történő belépést ellenző magatartásban. Tehát videant consulész. Képvise lőtársaim! Honfitársaim! Vigyázzunk! Tisztelt Ház! Egyetértek azzal az elvvel, hogy az alkotmányban mint külpolitikai jellegű államcél szerepeljen a nemzetközi együttműködés iránti elkötelezettség. Beleértve a béke és biztonság fenntartása, esetenként megt eremtése érdekében szükséges lépésekben való részvételt, azt, ami most folyik többek között Boszniában. A biztonság valóban oszthatatlan, közérthetőbben szólva, aki nem segít a bajba jutottakon, az nem várhat segítséget, ha maga kerül veszélybe. Ez nemcsak a polgárok esetében áll fenn, hanem az országok esetében is. A Magyar Demokrata Néppárt és személyesen én, nem értek egyet viszont azzal, ha a határon túli magyarságért viselt felelősség csupán deklaratív. Egyfajta kinyilatkoztatás, és az nem hatja át az egész alkotmány szellemét. A Magyar Köztársaság alkotmánya egyben a magyar nemzet alapvető törekvéseinek a kifejeződése. Már pedig a magyar nemzet nem korlátozódik a köztársaság területén élő állampolgárokra. Azok egy kisebbsége nem magyar, de az alkotmány nak természetesen az ő államalkotó voltukat is ki kell mondani, ahogy ez jelenleg is történik és jogaikat példamutató módon kell biztosítania. De az alkotmánynak, tükröznie kell azt a rendkívüli helyzetet is, hogy nemzetünk egyharmada határainkon kívül él, zömmel más állam polgáraként. Ezért szükséges a különbségtétel az állami zászló és a nemzeti színek között. Amit érthetetlen és elszomorító módon a jelenlegi parlamenti többség elvetett. Nyomatékosan kérem a törvényhozást, hogy az új alkotmányban módosíts on ezen és helyezze vissza az állam lobogójára ősi címerünket, megkülönböztetve azt a minden magyar nemzeti színét jelentő címer nélküli pirosfehérzöld zászlótól. Ugyanez az összmagyarságban gondolkozó szemlélet nem elégedhet meg azzal, hogy az állampolg árság megszerzésénél, idézem: "A magyar származásúak számára kedvezőbb feltételek biztosíthatók." Nemcsak a megengedő módot találom meg nem engedhetőnek, de vitatom az elvet is. Az Európai Unióban, ha majd mi is és szomszédaink is tagjai leszünk, minden ma gyar számára, akinek bármelyik felmenője magyar állampolgár volt, bárhol is él, biztosítani kell a magyar
