Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 23 (179. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - RAJK LÁSZLÓ (SZDSZ):
3648 állampolgárság megszerzésének a jogát. Nem zárva ki egy vagy több más állampolgárság egyidejű megtartását. Ezzel korántsem a Kárpátmedencében, de jel enlegi határainkon kívül élő magyarság bevándorlását, ne adj isten, egyesek által preferált elűzését kívánom könnyebbé tenni, hanem számukra a magyar nemzet tagjaként való megmaradást. Ugyanezt a célt hivatott előmozdítani az a javaslat is, amit Sepsey Tam ás képviselőtársam ma mondott itt el a Ház előtt, nevezetesen azt, hogy az állami jelképek sorába iktassuk vissza a magyar Szent Koronát, a magyar ezeréves államiság szimbólumát, az ő érveit nem szükséges megismételnem, teljes mértékben egyetértek vele pár tom nevében is. Andrássy Gyula, a második felelős magyar miniszterelnök fia, ifj. Andrássy Gyula 1901ben könyvet írt "A magyar állam fennmaradásának és alkotmányos szabadságának okai" címmel. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Nekünk most alkotmányt kell írnunk, sőt mi több, úgy kell élnünk és politizálnunk, hogy az Andrássy címében szereplő kettős célt nemzedékek távlatában biztosíthassuk. Köszönöm figyelmüket. (Taps jobb oldalról.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Jeszenszky Géza képviselő úr felszólalását. Soron következik Rajk László, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről, őt követi majd Balsai István, a Magyar Demokrata Fórum részéről. Egyben bejelentem, hogy a Magyar Demokrata Néppárt időkeretét tíz másodperc híján kimerítette. Megadom a szót Rajk László képviselő úrnak. RAJK LÁSZLÓ (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök asszony! Tisztelt Ház! Elsősorban, mivel olyan képviselő áll most önök előtt, aki nem vett részt az alkotmány elveinek kidolgozásában, azt hiszem, hogy nemcsak a magam nevében, h anem mások nevében is szeretném megköszönni mindazoknak, akik ezt a nagyon makacs és szorgos munkát elvégezték, nemcsak azoknak, akik képviselőtársaink, hanem mindazoknak, akik részt vettek ebben a munkában. Azt hiszem, hogy ennyivel tartozunk nekik. Az al kotmány elveinek arról a részéről szeretnék beszélni, amely a kultúrával kapcsolatos és a kultúra területéhez kapcsolódik. Elöljáróban annyit, hogy ez az a terület, ami még az elmúlt évtizedekben is nagyon fontos volt számomra és nagyon sokunk számára, még pedig azért, mert ez a terület, ahol nagyon sokan ki tudták fejteni, meg tudták valósítani azokat a szabadságjogokat, azokat a jogokat, amelyek egyébként benne voltak a magyar alkotmányban, de gyakorolni nem igazán lehetett őket. Azzal, hogy ezek a jogok m a garantálva vannak, az nem jelenti azt, hogy ez a terület, a kultúra területe vagy a művészet területe elvesztette a fontosságát, de azt hiszem, hogy emiatt szívemnek különösen kedves és nagyon fontos terület. Mégis nem annyira a fontosságról, hanem azokr ól a dilemmákról szeretnék beszélni, amelyek bennem és már másokban is felmerültek az elvekkel kapcsolatban, azok olvasatán. Én azt hiszem, hogy azok a kritikai megjegyzések, azok a dolgok, amelyek képviselőtársaim részéről elhangzottak itt a Házban, ezekn ek a dilemmák mellett sorakoznak fel és azt hiszem, hogy jó, hogyha ezeket most számba vesszük, különösen azokat, amelyek a kultúrához kapcsolódnak. Az első ilyen dilemmapár az tulajdonképpen az, hogy azokat a jogokat, amelyek a kultúrára vonatkoznak, az e gyén felől közelítjük meg vagy a közösség felől közelítjük meg. Ebben néha bizonytalanul foglal állást az elvek, de azt hogy az ellentétpár ez nagyon fontos. A másik ugyanilyen ellentétpár vagy dilemmapár az az, hogy részleteiben szabályozunk, egyes részle tek felől közelítjük meg az alkotmányszabályozást, vagy pedig kerettörvényeket és a keretek felől közelítjük meg. (15.20) Ebben a második kérdéskörben vagy ellentétpárban volt, azt hiszem, a legtöbb vita itt a mai nap. Én azt hiszem, hogy az alkotmányozás módszeréből következően, amelyet az előbb emlegetett képviselőtársaim követtek, logikusan következik, hogy az alkotmányos elvek, amelyek előttünk
