Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 23 (179. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - HEGYI GYULA (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ):
3627 jogoknak a megsértését szankcionál ni kell. Köszönöm szépen a figyelmüket. Elnézést, hogy kicsit túlléptem az időt. (Szórványos taps a FKGP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Rott Nándor felszólalását, egyben bejelentem, hogy a Független Kisgazdapárt a mai napi időkeretét k imerítette. Soron következik Mészáros István, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről, őt követi majd Gáspár Miklós, a Kereszténydemokrata Néppárt részéről. Megadom a szót Mészáros Istvánnak. Elnézést kérek, mielőtt képviselőtársamnak megadnám a szót, kétp erces reagálásra megadom a szót Hegyi Gyulának, a Magyar Szocialista Pártból. HEGYI GYULA (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Igyekszem nagyon rövid lenni. Örülök annak, amit Rott Nándor képviselőtársam mondott a földtulajdonnal kapcsolatban. Emlékezte tnék azonban arra - és főleg Rott Nándor képviselőtársamat emlékeztetném , hogy igen sok jobboldali elvbarátja most lobogtatja a "Freedom House"nak a jelentését, amely szerint Magyarország gazdaságilag nem tekinthető gazdaságilag teljesen szabadnak. (Mor aj az ellenzék soraiban.) A "Freedom House" elsősorban arra alapítja ezt, hogy Magyarországon külföldiek nem vásárolhatnak földet. Ilyen értelemben tehát, amikor Rott Nándor képviselőtársam helyesli, hogy Magyarországon jelenleg külföldiek nem vásárolhatna k földet, akkor ez természetesen ellentétben van azzal, hogyha valaki számon kéri Magyarországon a "Freedom House" jelentése alapján azt, hogy külföldiek miért nem vásárolhatnak földet Magyarországon. Természetesen nem Rott Nándor képviselőtársamat bántom ezzel, hiszen egyetértek a gondolataival, hanem azokkal nem értek egyet, akik úgy idéznek egy jelentést, hogy nem tudják, hogy mi van benne. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szé pen. Megadom a szót Mészáros István képviselő úrnak. (13.30) DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A Szabad Demokraták Szövetsége az eddigi vitában is félreérthetetlenné tette azt, hogy támogatja az alkotmányozást. Kívánatosnak tartja, hogy a megújított alkotmány még ebben a ciklusban megszülessen. Ezért úgy gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy a vitának ebben a szakaszában én már megengedhetek néhány olyan észrevételt, amely talán kritikusnak tűnik, de éppen a hatékonyabb m unkát és az eredményességet szolgálja. Tisztelt Ház! A két nagy alapjogcsoport közül, nevezetesen részben a szabadságjogok, részben a gazdasági és szociális töltetű jogok közül a szabadságjogok területe ma Magyarországon bátran tekinthető sikerágazatnak. A z idetartozó törvényi garanciák erősek, nemcsak az alkotmány tartalmazza hiánytalanul a szabadságjogokat, hanem jelentős részük tartalmát stabil 2/3os törvények részletezik, és megkerülhetetlen alkotmánybírósági döntések értelmezik. Gondoljunk csak a véle ménynyilvánítás szabadságára, az információszabadságra, a magántitok vagy a személyes adatok védelmére, vagy a lelkiismereti és vallás- szabadságra. Az itt felmerülő problémák ma már inkább jogalkalmazási, mintsem jogalkotási oldalról kezelhetők. Ezért a szabadságjogok körében, szerintem, kerülni kéne a jogok újrafogalmazását. A jelenlegi alkotmányban és a kétharmados törvényekben rögzített definíciókhoz, tartalommeghatározáshoz csak akkor lenne szabad hozzányúlni, ha a gyakorlat félreérthetetlenül felve ti a pontosítás igényét. Vigyázni kellene, tisztelt képviselőtársaim, arra, hogy a bevált, illetve a joggyakorlat által szerves fejlődésnek indult formák véletlenül se essenek a múló divat vagy egyszerűen csak a fontoskodás szülte átfogalmazás áldozatául. Azért említem ezt, mert bizonyos alkotmányelőkészítő körökben tapasztalható egyfajta mindent átírni szándékozó láz, mintha mindent most kéne újra kitalálni. Miközben olyan, a jelenlegi alkotmányból hiányzó vagy szegényesen megfogalmazott részek beépítésév el vagy újragondolásával foglalkozunk, mint például a közpénzügyek, vagy az
