Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 23 (179. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP):
3594 mint a szociális biztonság. Az önrendelkezési jog révén az Egyesült Nemzeteknek 1945ben 45 tagj a volt, ma 189. A törzsek népekké, a népek nemzetté, és a nemzetek független országokká váltak. Az emberi jogoknak a kialakulása - nem tudom megállni, hogy történelmi fejlődést ne tekintsek át - ma még nem ért el mindenhová kellő mértékkel, de útban van. A z emberi jogoknak talán első - előtte is volt, de igazi megtestesítői - az úgynevezett természetjogi iskola, amely rámutatott arra, hogy az embereknek születésüknél fogva van joguk, s azt nem az állam adja, hanem ahhoz joguk van, attól a perctől kezdve, ho gy a születésük megtörtént. A természetjogi iskola megalapítója, Hugo Grotius úgy vélte - hiszen nagy vita volt tudósok között , hogy mi az ember igazi alaptermészete. Miből kell kiindulni, hogy a természetjogot ezen az alapon vizsgálhatjuk, vagy gyakorla tba áttegyük. Ő azt mondotta, hogy az ember társas lény. S itt természetesen egymás között ezeket tisztázni kell, és jogokat kell biztosítani. Hobbes már úgy vélte, hogy az ember egy kissé antiszociális, tehát az államot kell megalkotni, és annak keretén b elül kell biztosítani a jogokat. Keresztély Tamás úgy vélte, hogy az ember erkölcsi természetéből kell kiindulni, az adja meg azt az irányt, amely az ember veleszületett jogait biztosítani tudja. Leibnitz a boldogságra való törekvést látta, hozzá közel Rou sseau a tökéletességre való és a képességünk kibontakozására való lehetőséget, Kant részben lezárta ezt a nagy vitát, és azt mondotta, hogy a tiszta észből kell levezetni az embernek a természeti jogait. Történelmi érdeme ennek az iskolának, hogy valóban n agy tudósokkal és közel egy évszázadon át vitatta, hogy lényegében milyen formában biztosítjuk az embernek - megint megismétlem és még sokszor - veleszületett jogait. Hibája volt, vagy hiányossága ennek az iskolának, hogy nem tudta kodifikálni az embernek a természeti jogait, megmaradt az elméleti síkon, megmaradt azon a vonalon, hogy lényegében elvileg ez az iskola ezeket az elveket lefektette. 1876. július 4én születik meg többek között az első nagy kiáltvány, nyilatkozat, az Egyesült Államok függetlensé gi nyilatkozata, amivel az ember veleszületett jogait, amit a Teremtőtől kapott, mondván, biztosítani kell, érvényesítését segíteni. 13 évvel később, az 1876. augusztus 26i francia nemzetgyűlés ünnepélyes nyilatkozata valóban vulkanikus erővel mondja ki a z első mondatban, hogy az ember születésénél fogva szabadnak és egyenlő jogúnak születik. Sajnos a francia forradalom már elvetette a Teremtőtől kapott jogokat, az észt állította az oltárra, amely természetesen, következményeiben hosszú századokon át sokka l súlyosabb volt, mint az Egyesült Államoknak a nyilatkozata. Mi egy kissé lemaradtunk akkor is, hiszen az 1848. III. törvénycikkben a választójognál egy kereskedősegéd még nem kaphatott választójogot, sőt a földnélküli gazdálkodó, vagy paraszt sem. Tehát lényegében 69 év után még nem ért el bennünket az a szellő, ami az Egyesült Államok vagy Franciaországban már gyümölcsöt termett. Ez érthető is, mert elnyomás alatt éltünk. Elnyomásban az ember nem szabad, elnyomásban az ember nem tudja érvényesíteni alapv ető jogait, és ha néha fel is tűnnek nagyságok, hála Istennek, akik élére állnak a szabadságnak, de a lakosságnak a többsége, a nagyobb része kénytelen megalkudni az uralkodókkal, illetve az elnyomással. Magyarországon lényegében - szabadna mondani talán - tömören, újból megfogalmazzák az ember alapvető jogait. Az 1946. évi törvénycikk, amely az államformáról szól, a köztársasági államformáról, amelyről méltóztassanak megengedni, hogy megjegyezzem, hogy ebben a házban, az akkori demokrata néppárt kiváló tud ósa, Eckhardt Sándor szólalt fel, és azt mondotta egy intézőbizottságunkon megvitatott megbeszélés után, hogy igen, mi, a Demokrata Néppárt a köztársasági államforma mellett vagyunk, de adjuk meg a népnek azt a jogot, hogy ők szavazzák meg. És ez közel 4849 évvel ezelőtt volt, a Demokrata Néppárt akkor is lefektette és hangsúlyozta, hogy minden ilyen kérdésben, ami szinte létkérdése a nemzetnek, ott legyen a népnek a szava.
