Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 23 (179. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP):
3593 szorítja a polgárosodás és a szilárd alapot nyert tudomány - nem maradhat az igazságszolgáltatás eleme. H angsúlyozták, hogy célszerűtlen is, mert néha több rossz származik belőle, mint amennyit a bűntett okozott, a bűnösnek nem ad módot a javulásra, az államnak - mivel puszta bosszúállás, nem pedig elégtétel - gazdasági veszteség, hiszen a bíróságok gyakran n em a javíthatatlanság miatt mondják ki a halált, hanem mert a bűn oly jellegű, hogy az elégtételt a bosszúval felcserélő előítélet, s az ezen alapuló visszatorlási rendszer a "vérért vért" elvet szereti alkalmazni reá. Százötven évvel ezelőtti gondolatok, amelyek egyébként az elmúlt parlamenti ciklus kitűnő konzervatív képviselőjének, Varga Jánosnak a könyvében nyertek így megfogalmazást. Azt hiszem, hogy a százötven évvel ezelőtti gondolatok, az akkori büntetőrendszer nagyon nagy előrelépést jelenthetett v olna Magyarország számára akkor. Mégis, az akkori gondolkodás hatalmas elméi nem érték el céljukat, meghiúsult ez a tervezet. (10.30) 1843ban Deák Ferenc már részt sem vett a parlament munkájában, mert a kisszerűsé g nem tette ezt lehetővé. Mégis az Országgyűlés felállított akkor egy bizottságot, Szemere Bertalan vezetésével, de azt az újabb kísérletet is az akkori konzervatívok időhúzó taktikája meghiúsította, és csak évtizedekkel később, a Csemegiféle kódexben sik erült Magyarország modern büntető törvénykönyvét megalkotni, amelynek egyébként hangsúlyozom, nagyon fontos alkotmányossági elemei is voltak. Nos, aki áthallást vél a történetből, azt hiszem, hogy ez nem teljesen pontos. A mai konzervatívok természetesen m agukévá teszik gondolkodásukban az akkori konzervatívok ellenfeleinek, a liberálisoknak is a legfontosabb eszméit. Mégis, a példa ijesztő. Most a rendelkezésünkre áll egy olyan lehetőség, hogy Magyarország 1100 éves történetében először egy modern, az egés z társadalom által támogatható alkotmányt elkészíthetünk, a kisszerűség, a gáncsoskodás, az ellentétek keresése azonban ezt lehet, hogy meghiúsíthatja. Tegnap konzervatív oldalról is, ellenzéki oldalról is nagyon szimpatikus felszólalások hangzottak el. Ha ck Péter arról beszélt a Szabad Demokraták Szövetsége részéről, hogy azt kell keresnünk, ami összeköt. Szabad György erre válaszolt azzal a gyönyörű eötvösi példával, amellyel a felszólalást befejezte. Én úgy gondolom, hogy ebben a szellemben kellene a tov ábbiakban is gondolkodnunk, mert ebben az esetben valóban történelmi eredményt érhetünk el. Ellenkező esetben azt hiszem, hogy Magyarország megint egy nagy esélyt elveszítene. Gondolja meg mindenki, hogy ezt kisszerűséggel, a Házszabály adta lehetőségekkel való visszaélésekkel szabade elrontani, és szabade komolytalanná tenni azt a folyamatot, amelyik Magyarország számára tényleg történelmi jelentőségű. Köszönöm szépem a figyelmet. (Taps) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Varga Lá szló úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőjének. Őt soron követi Molnár Gyula úr, a Magyar Szocialista Párt képviselője. DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP) : Elnök Úr, Tisztelt Ház! Parlamenti szokásoknak megfelelően kapcsolódom az előző felszólaló megállapít ásainak folytatásába. Igenis szükséges egy új, modern, történelmi fejlődésünknek megfelelő alkotmány, de nincs szükség sürgősségre. Fontos, hogy kellő előkészülettel, a lakosság bevonásával készüljön egy olyan alkotmány, amelyre azt mondhatjuk, hogy közös megegyezéssel jött létre, és valóban megfelel a magyar nép akaratának és történelmi fejlődésünknek is. Ez sajnos így nem mondható. Az elmúlt fél évszázadban három nagy szellemi áramlat száguldott végig a világon és száguld, és a következő évezredben is sz águldani fog. Az önrendelkezési jog, az emberi jog és a szociális biztonság, amit mi kereszténydemokraták úgy nevezünk, hogy szociális igazságosság, mert több,
