Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 23 (179. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP):
3587 A kormány a jövő érdekében követeli a néptől a tová bbi áldozatokat, miközben éppen a jövőt pusztítja azzal, hogy a gyermekektől megvonja a kenyeret, idősektől a megélhetést és a gyógyszert. Drasztikusan csökken az ország lakossága, szülőotthonokat, klinikákat zárnak be, egyetemek, önkormányzatok kerülnek a csőd szélére. Közben folyik az alkotmányelőkészítés, de a kormány sorozatos döntései ütköznek az alkotmány előírásaival. Ezért a jelenlegi alkotmány működésének feltételei sem biztosítottak. Alaptörvény alkotáshoz működő jogállamra, biztonságra, jó közér zetre, fellendülő, korrupciómentes gazdaságra, erkölcsi szabadságra, a jövőbe vetett bizalomra van szükség. Az állampolgárok többségének a bizalma az alkotmányban, az államban, a parlamentben, a kormányban, a pártokban fokozatosan csökken. Az országban kia lakult válsághelyzet nemhogy oldódna, hanem egyre inkább mélyül. Ezt az alkotmányozást a két kormánypárt önös érdekei határozzák meg. Az ilyen gyakorlatot a Független Kisgazdapárt elutasítja. Tisztelt Képviselőtársaim! Hogy mit ér a demokrácia, az állampol gárok azon mérik le, hogy a kormánypártok mit teljesítettek választási ígéreteikből. Sajnos azt látják, hogy ígéreteikből eddig semmi nem teljesült, sőt, helyzetük egyre rosszabb és rosszabb lesz. Már a parlamenti nagy túlsúlyukat létrehozó választási mech anizmus is becsapás. Hol van a nem voksoltak nagy táborának akarata? (10.00) Megítélésünk szerint olyan kormányhatalom bábáskodik az új alkotmány bölcsőjénél, amely elveszítette legitimitását a nép előtt azzal, hogy megszegte a szavazók megnyeréséért hango ztatott ígéreteit. Így elvesztette hivatkozási alapját szavazótáborára. Szabó Dezső írta: "Minden magyar felelős minden magyarért." Ezért nem tudjuk elfogadni azt az elvet, hogy választópolgár négyévente megválasztja a hatalom birtokosait, majd a következő választásokig passzív szemlélője, illetve elszenvedője a hatalom gyakorlásának. Megítélésünk szerint a jelenlegi helyzet azért sem alkalmas hosszú távra tervezett alkotmány készítésére, mivel a Magyarországon a rendszerváltoztatás torzulásai miatt tulajdo nlási, médiahatalmi feszültségek, súlyos egyensúlytalanságok alakultak ki. A váltságból való kilábolásra, az alkotmányos demokráciák modelljei közül az egyközpontú, erős végrehajtó hatalom lenne megfelelő, melyet a Független Kisgazdapárt alkotmánykoncepció ja rögzített, de az előkészítés folyamatában figyelmen kívül maradt. A Független Kisgazdapárt az alkotmányozás és szabályozási elveinek elutasításai mellett leszögezi: az alkotmány egy békés politikai átmenet eszköze kell, hogy legyen. Miután lezárult a bé kés politikai átmenet, és az országban olyan társadalmi és gazdasági helyzet alakult, mely lehetővé teszi, hogy az új alaptörvény a legmagasabb szintű társadalmi konszenzust fejezze ki, akkor lesz indokolt az átmeneti korszakot lezárni és szakmailag is kif ogástalan, jogilag világosabb, a társadalom érdekeit jobban szolgáló alkotmánya. Az új alkotmány szövegezésének ideje sajnos még nem érkezett el. A jelenlegi alkotmány 3. §. (2) bekezdése szerint a pártok közreműködnek a létakarat kialakításában és kinyilv ánításában. Tehát közreműködnek, de nem helyettesítik azt. Az új alkotmányban ki kell mondani azt a fontos elvet, hogy az ország vezetői nem kapnak jogot az ország eladósítására vagy kiárusítására. Meg kell határozni, hogy milyen érdekeknek adunk prioritás t. A társadalom széles tömegei számára kívánjuke az emberi méltóságnak megfelelő életet biztosítani, vagy ennél előbbrevalónak tekintjük szűk, nem átlátható körülmények között hatalmas vagyonokat szerző, korrupciós csoportok harácsolását a törvény eszköze ivel elősegíteni. Az új alkotmánynak mindenekelőtt a magyar társadalom érdekében kell állnia, magyar gondolatokat kell tartalmaznia. A preambulumban mellőzhetetlen az ország történelmi hagyományaira való nyomatékos utalás. Hangsúlyozni kell, hogy a Magyar Köztársaság jogi értelemben folytatója a történelmi magyar
